Túl az eseményre értelemszerűen rácuppanó politikusok, országvezetők protokolláris nyilatkozatain, valóban történelmi pillanat ez nemcsak azért, mert az akció óriási hazai és nemzetközi érdeklődés mellett zajlott, a folyamat sikeres volt, hanem azért is, mert végre nem azt látjuk, hogy az állam vezetői elherdálják, szétlopják az ország vagyonát, hanem felelős gazdálkodásra, jövőbe mutató stratégiára emlékeztető döntések sorozatát láthatjuk, melyek nyomán a Hidroelectrica tőzsdei jegyzése egészen biztosan hasznára válik az országnak és az itt élőknek.

A Hidroelectrica neve sokak számára onnan ismerős, hogy az energiapiac liberalizálása nyomán ez a vállalat állt elő az egyik legkedvezőbb áramszolgáltatási ajánlattal magánszemélyek részére, így aztán nem kevesen voltak azok, akik az Engie, Electrica vagy más nagy nevű vállalattól átpártoltak a hazai, állami többségű tulajdonban levő céghez. Nem volt véletlen egyébként a cég kedvező árú ajánlata: a Hidroelectrica igazán nagy jelentősége abban rejlik, hogy a társaság 182 vízi erőművet és nyolc különböző telephelyen 108 megawattóra kapacitású napelemparkot működtet. Energiaipari óriás tehát a cég, ráadásul nem a sokat kárhoztatott, de még mindig oly szükséges fosszilis nyersanyag kitermelésével foglalkozik, hanem az Európai Unióban egyre fontosabbá váló megújuló energiaforrások fölött rendelkezik. Igazi nemzeti kincs tehát a Hidroelectrica, melynek óriási szerepe van abban, hogy Románia – több más régióbeli országtól eltérően – viszonylagos energetikai függetlenségnek és -biztonságnak örülhet. A kolosszus súlyát az is jelzi, hogy a Hidroelectrica tőzsdei bevezetésének volumene egyenértékű a korábban a tőzsdére vitt összes többi állami vállat – Romgaz, Transgaz, Transelectrica, Electrica – tőzsdei tranzakcióinak összegével, mutatott rá a Krónika online kiadásának adott nyilatkozatában Borbély Károly, a cég felügyelőbizottságának tagja. Mindezt olyan körülmények között, hogy az egész kelet-európai régió valaha volt legnagyobb értékű, 9,4 milliárd eurós tőzsdei bevezetése során a társaság részvényeinek alig 20 százalékát bocsátotta áruba a kisebbségi tulajdonos, a Franklin Templeton vagyonkezelő által adminisztrált Fondul Proprietatea alap: 80 százalékban marad tehát az állami tulajdon.

A most áruba bocsátott részvényeket szabadon vásárolhatják tegnaptól a hazai és külföldi befektetők, illetve magánszemélyek. Gazdasági elemzők szerint a lépés nyomán a cég működése áttekinthetőbbé és hatékonyabbá válik, a kisbefektetők egy remek osztalékfizető vállalatnál vásárolhatnak tulajdonrészt, nő a román tőzsde vonzereje, több külföldi tőke érkezhet az országba – összességében tehát pozitív hatással lesz a romániai gazdasági életre.

A H2O – ezzel a szimbólummal jelölték a tőzsdén a Hidroelectricát – története azért is adhat okot bizakodásra az egyszerű polgároknak is, mert azt látjuk, hogy a román állam a többségi tulajdont megőrizve, de a részvénykibocsátást vállalva végre képesnek mutatkozott felelősségteljesen, észszerűen, okosan gazdálkodni egy olyan kinccsel, amely – mint az ukrajnai háború nyomán kirobbant energiaválság is példázta – stratégiai fontosságú az államok számára, iletve kiemelkedő jelentőségű a polgárainak. Mert energia nélkül sehol a világon nincs működő gazdaság, nincs élet.

Borítókép: Facebook / Hidroelectrica