A G7-csoport tagjai (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada és az Európai Unió) a csúcsértekezlet végén közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint kiállnak az orosz agresszióval szemben védekező Ukrajna mellett, amíg szükséges. Bejelentették, hogy nemzetközi kerettervet dolgoznak ki Kijev számára, amely lehetővé teszi, hogy két- és többoldalú megállapodások alapján hosszú távra biztosítsák az országnak a védelmi támogatást.

Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik. Az aláírást követően pedig úgy fogalmazott, hogy a G7 és Ukrajna stratégiai partnerséget kötött a biztonság terén. Joe Biden amerikai elnök hangoztatta, hogy a nyilatkozat biztosítja a csoport támogatását Kijevnek hosszú távon, földön, vízen és levegőben egyaránt. A nyilatkozat szerint technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van.

Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy a szövetségesek „erőteljes üzenetet” küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását „a NATO-tagság felé vezető úton”, és ezt a támogatást formális két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki. A megállapodás szerinte az európai béke szempontjából is egyértelmű előrelépés. A Downing Street bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további hadfelszerelést ad át Ukrajnának. Azt is hangsúlyozza: most először nyújt ennyi ország együtt ilyen jellegű átfogó, hosszú távra szóló biztonsági garanciákat egy másik államnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta: szeretné elérni, hogy a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítsák országát. A nyilatkozat kiadását követően Zelenszkij azt mondta, Ukrajna szempontjából „a biztonság területén látványos győzelmet” jelent a G7 kötelezettségvállalása. A nyilatkozat szerint Ukrajna is lépéseket tesz egyebek között az igazságügyi és gazdasági reformok, az átláthatóság és a számonkérhetőséget biztosító intézkedések terén.

Reformokat kérnek

Ukrajnának még további reformokat kell végrehajtania intézményrendszerének megerősítésére és a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhasson a NATO-ban és az Európai Unióban – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap Vilniusban, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek találkozójára érkezve. Ursula von der Leyen kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelművé tette, hogy meg kell erősíteni a NATO és az EU együttműködését. Ebben szerinte jelentős előrelépést jelent az uniós tag Finnország és Svédország NATO-csatlakozása. Ukrajnával kapcsolatban Ursula von der Leyen leszögezte, hogy az Európai Bizottság Kijevvel intenzíven együttműködve dolgozik azon, hogy az ország teljesítse a tagsághoz szükséges reformokat. Méltatta egyúttal a „lelkesedést és a sebességet”, amellyel Ukrajna halad a reformok útján.

Győzött a felelősségtudat

Győzött a felelősségtudat, sikerül elkerülni a háborús eszkaláció veszélyét azzal, hogy Ukrajna a NATO csúcstalálkozóján nem kapott sem meghívást, sem konkrét menetrendet a későbbi csatlakozásra, erre kizárólag minden feltétel teljesülése esetén kerülhet sor egyszer – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Vilniusban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a NATO-csúcs zárónapján, hogy Ukrajnának, bizonyos várakozásokhoz képest, végül is szerény eredménnyel kell beérnie. „Gyakorlatilag kizárólag a NATO–Ukrajna Bizottságból NATO–Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést a NATO–Ukrajna kapcsolatokban. Győzött a felelősségtudat, egy felelősségteljes álláspontot foglalt el végül a NATO” – jelentette ki. „Sikerült olyan döntést hozni, amely nem jár a háború eszkalációjának veszélyével, s világossá tették a tagállamok, hogy majd akkor kaphat Ukrajna meghívást a NATO-ba, hogyha az ország minden feltételt teljesít, és hogyha majd a szövetségesek egyszer egyhangúlag ezt így gondolják” – mondta.

Aláhúzta: egy háborúban álló ország nem válhat NATO-taggá, ugyanis a katonai szervezet bővítésének a közösség biztonságának erősítésével kell járnia, nem pedig a romlásával, márpedig Ukrajna felvétele ma a fegyveres konfliktusba való belesodródás veszélyével fenyegetne, amit el kell kerülni. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mivel sem meghívás nem történt, sem menetrend nem született, így nem lehet semmiféle „kerülőútról” vagy „gyorsítósávról” beszélni az ukrán csatlakozást illetően. Sőt, a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie, és ezek keretében politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén, hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is – mutatott rá. „Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására” – tudatta.

Fontos Ukrajna támogatása

A nyugati szövetségesek legfontosabb feladata változatlanul az, hogy megfelelő mennyiségű fegyverrel támogassák Ukrajnát az Oroszország elleni harcban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap, a NATO-csúcstalálkozó során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos legnagyobb veszély Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai győzelme lenne, emiatt nem szabad felhagyni Kijev támogatásával – hangoztatta a főtitkár. Ukrajnának joga van hozzá, hogy önállóan döntse el, melyik utat választja, a döntés nem Moszkvát illeti meg – mondta Stoltenberg. Már várom a napot, amikor szövetségesekként üdvözölhetjük egymást – mondta Zelenszkijnek a NATO-főtitkár, aki aláhúzta: Ukrajna jelenleg közelebb áll a NATO-hoz, mint valaha.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a NATO-csúcs jó eredményeket hozott, noha még jobb lett volna, ha Kijev meghívást kap a katonai szövetségtől. Elismerte ugyanakkor annak jelentőségét, hogy Ukrajna előtt a tagsági akcióterv végrehajtása nélkül nyílt meg a csatlakozáshoz vezető út, valamint örömmel fogadta a Kijevnek szánt fegyverszállítmányokról érkező pozitív híreket. Hangsúlyozta egyúttal, hogy országának nagy hatótávolságú fegyverekre van a legnagyobb szüksége: ennek kérdését pedig a Joe Biden amerikai elnökkel közös tárgyalásának napirendjére tűzi. Háláját fejezte ki egyúttal, amiért az amerikai elnök jóváhagyta, hogy Washington kazettás bombákat szállítson Kijevnek. Mint elmondta, a bombák nagyon kellenek Ukrajna védelméhez, és az Oroszország által megszállt területek visszafoglalásához. Az ukrán elnök kiemelte: véleménye szerint a NATO-nak legalább akkora szüksége van Ukrajnára, mint Ukrajnának a NATO-ra.