Az ukrán elnök, Zelenszkij remélte, hogy a NATO vilniusi csúcsán Ukrajnát felveszik a védelmi rendszerbe. Most kissé csalódott, mivel ez nem történt meg, pedig neki jobb lenne, ha nem egyedül Ukrajna harcolna az oroszokkal, mert ha felvennék a NATO-ba, akkor kitörhetne a harmadik világháború is, és úgy biztosan győzne a NATO és Ukrajna (csak esetleg elpusztulna a világ).

A csúcs végén aztán vigasztalásul azt mondták neki, hogy akkor veszik fel, amikor vége lesz a háborúnak és minden tagország egyetért a felvételével.

A háborúnak viszont csak akkor lehet vége, amikor Ukrajna győz. És a NATO-tagországok megígérték, hogy addig segítenek neki, amíg szükséges. Tehát előbb győzzön (amiben legtöbben bíznak), és akkor felveszik, Zelenszkij meg úgy gondolja, hogy akkor győzne, ha felvennék.

Sajnos a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg Vilniusban, a csúcstalálkozó második napján, mikor Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatót tartott, azt mondta, hogy a legnagyobb kockázat az, hogy Putyin megnyeri a háborút, ami tragédia lenne Ukrajna számára.

Közben nagyot léphetett előre a háború ukrán szempontból, mert a vilniusi csúcs után találkoztak az északi országok vezetői Helsinkiben az amerikai elnökkel, Joe Bidennel és Zelenszkijjel, és Biden elnök ott azt nyilatkozta, hogy Putyin már elvesztette a háborút, majd azt is később, hogy semmi reális esélye nincs, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában, és várja, hogy Moszkva az ukrán ellentámadások miatt rá lesz kényszerítve a tárgyalásokra. Ez nem nagyon érthető, mert ha már Putyin elvesztette a háborút, akkor hogyan is lenne esélye megnyerni?

Biden azt is állította, hogy Putyinnak semmi reális lehetősége nincs arra, hogy atomfegyvereket használjon. Pedig ha nem is személyesen Putyin, de alattvalói bizony néha azzal fenyegetőznek, hogy megszórják atombombákkal az ellenséges országokat. Még Romániát is megfenyegették, mert megígértük, hogy F16-os repülőkre pilótákat képezünk ki.

Ezek után az orosz–ukrán háborúnak – azon kívül, hogy mindenki veszít vele jelenleg –, úgy néz ki, többféle kimenetele is lehet. Győzhetnek az ukránok, de az oroszok is, vagy ugyanúgy veszíthetnek is. Aztán az is lehetséges, hogy egyik sem győz vagy nem veszít teljesen, és olyan helyzet keletkezik, mint a koreai háborúban, amely után nincs békeszerződés, csak tűzszünetet kötöttek ezelőtt hetven évvel. Ukrajnában egyelőre mintha mindkét háborús fél nem nyerésre, hanem inkább vesztésre állna.

Akár az ukránok, akár az oroszok győznek, nemcsak Ukrajna kerül közelebb a NATO-hoz, hanem Oroszország is, földrajzilag. Lehet, hogy ha az oroszok elfoglalnák Ukrajnát, akkor majd ők is kérnék felvételüket a NATO-ba, és a kínai sárga veszedelem miatt az Egyesült Államok is biztosan egyetértene felvételükkel.

Ahhoz, hogy Ukrajna legyőzze az oroszokat, el kellene foglalja Moszkvát is, amihez már kéri a nagy hatótávolságú rakétákat. Egyelőre az Egyesült Államok csak kazettás bombákat szándékszik adni, amelyek használatát tiltják, de egy háborúban a cél szentesíti az eszközt. És ha a győzelem érdekében ilyen eszközökre van szükség, akkor miért ne használnák? De az orosz főváros meghódításához lehetséges, hogy taktikai atombombák is szükségesek, és ha még sokáig húzódik a háború, azok Ukrajnába telepítésére is sor kerülhet, és akkor ők nem fognak sokat gondolkodni, hogy bevessék-e vagy ne. Ezeket az F16-os gépek nálunk kiképzett ukrán vadászpilótái tudják majd Moszkva fölé szállítani.

Lehetséges egy másik változat is, az tudniillik, hogy ha beáll egy állóháború, akkor húznak egy határvonalat a két hadsereg által tartott vonalak közé, Kelet-Ukrajna és Nyugat-Ukrajna között. Ezt nagyon könnyű megvalósítani úgy, ahogy a határvonalat meghúzták Észak-Korea és Dél-Korea között, vagy ahogy a háborúk után szokták protekciós alapon megállapítani a határokat. Afrikában és Észak-Amerikában is vannak ilyen hosszúsági és szélességi körök mentén meghúzott határok. (Mint amilyen Kanada és az Egyesült Államok között is létezik). Csak az a kérdés, hogy Ukrajnában hol húznák meg a határt?

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a vilniusi csúcstalálkozón. Fotó: nato.int