A román szélsőségeseknek az eseményre való bejelentkezése járt ugyan kellemetlenséggel, hiszen a világhálón kellett regisztrálni, az ellenőrző pontokon szigorúbb volt az átkelés, de – miután a hatóságok kordont vontak és megakadályozták a több tucat román tüntető belépését a tábor területére – különösebb fennakadás nem volt a színpad előtti téren. Nem volt érezhető a „kedélyborzoló” román provokátorok miatti aggódás, láthatóan mindenki a megszokott tempójában kérte ki kávéját, kezében törülközővel ment tisztálkodni vagy éppen gyereket tett tisztába.

A miniszterelnöki autó csendben, szinte észrevétlen érkezett meg. Orbán Viktor beszédében jelezte, hogy a tüntetők mellett kellett bevonulnia, mint fogalmazott, „román hadakon” kellett keresztülvágnia ahhoz, hogy a tábor területére betehesse a lábát, de azt is hozzáfűzte: szeretné őket fogadóbizottság tagjaiként látni, utalva arra, hogy a keresztény értékekért való küzdelemben az ortodoxokra is szükség van.

A színpadra lépő Orbán Viktort, Tőkés Lászlót és a moderátori szerepet hagyományosan ellátó Németh Zsolt képviselőt tapssal köszöntötték az egybegyűltek, Tusnádfürdő nevében pedig Butyka Zsolt polgármester fogadta az illusztris vendégeket.

Először Németh Zsolt szólalt meg, aki két román szóval – Pace Domnului! – tette nyilvánvalóvá, mit tartottak a táborszervezők idén fontosnak, miért lett a tábor mottója A béke ideje. Köszöntötte az erdélyi magyar politikusokat, megyei és helyi vezetőket, egyházi főtisztviselőket, az elszakított területeken élő magyar érdekvédelmi szervezetek vezetőit és nem utolsósorban „a prédikátor miniszterelnököt és a forradalmár papot”, akik „Tusványos büszke képviselői, alapítói és fenntartói.”

Tőkés László: kettős mércét alkalmaznak

Tőkés László az eseményen megjelenteket a „tusnádfürdői autonóm önkormányzat és a reménybeli autonóm Székelyföld területén” köszöntötte, majd a román hatóságok és politikum kettős mércéje ellen emelte fel szavát. Orbán Viktor tavalyi tusványosi beszédét a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács nyilvánosan elítélte és gyűlöletbeszédnek minősítette egyes kijelentéseit. Ezzel szemben a román állami hatóságok passzív és a román ortodox egyház aktív részvételével zajló úzvölgyi magyarellenes provokációsorozat és a hungarofóbia állampolitikai szintre emelése ellen sem a hatóságoknak, sem a politikusoknak „rendszerint egyetlen rossz szavuk sincsen” – mondotta.

Hasonlóképp a 2013-ban Tusványoson általa mondottaknak – csak azért, mert indítványozta, hogy a dél-tiroli modellnek megfelelően Magyarország vállaljon védhatalmi szerepkört az erdélyi magyarság ügyében – az lett a következménye, hogy a Románia Csillaga Érdemrendet Klaus Iohannis államelnök törvénytelen és méltánytalan módon visszavonta. Most hét év pereskedést követően „mérsékelt bizakodással” tudathatja, hogy a legfelsőbb bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és elrendelte az ügy érdemi újratárgyalását.

Butyka Zsolt, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László

Partnerség a két nemzet között

Tőkés László sajnálatosnak és nagy politikai kárként jellemezte azt, hogy a bálványosi nyári szabadegyetem kapcsolatrendszeréből és napirendjéről szinte teljes mértékben kimaradt a román–magyar párbeszéd. „Most, hogy már a román politikai elittel készségesen kollaboráló RMDSZ kiesett a pikszisből, és feltételezhető európai-amerikai megfelelési kényszerből a román szocialista-liberális–nacionalista kormánykoalíció túladott rajta, másfelől pedig az általunk életben tartott erdélyi nemzeti politikai oldal is végletesen meggyengült, nagy nehézségekbe ütközik román–erdélyi magyar párbeszéd és együttműködés kialakítása, a magyar–román államközi kapcsolatokról nem is beszélve. Mindazáltal elengedhetetlenül fontos, hogy a román és magyar közös érdekek és az alapvetően szuverenista román nemzeti törekvések mentén előbb-utóbb mégiscsak megvalósuljon a stratégiai partnerség a két nemzet között” – jelentette ki. Ehhez feltétlenül szükséges „az erdélyi magyarság helyzetének megegyezéses alapon való rendezése, a többségi strukturális magyarellenesség kiküszöbölése, a kölcsönös konstruktív bizalom kialakítása, emberi, kollektív és autonómiajo­gaink biztosítása”.

Tőkés László ugyanakkor felajánlotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közvetítői szerepvállalását, és tárgyalóasztalhoz hívta az RMDSZ-t és az Erdélyi Magyar Szövetséget. Szerinte teljességgel félrevezetőek a nemrég lezajlott népszámlálást követő, sikert hirdető megnyilatkozások, melyek szerint a magyar közösségek megerősödtek, vagy ma már Magyarország a szomszédaival együtt dolgozik a Kárpát-medence közös építésén, a magyarság szülőföldön való megmaradásán. Úgy véli, annak pont az ellentéte igaz: nem erősödtünk meg, és szülőföldünkön való megmaradásunk is végveszélyben forog. Hogy ne váljunk „Európa migránsaivá” és ne jussunk „Iohannis elnök kipusztulófélben lévő népe, a jobb sorsra érdemes szászok sorsára”, fokozott politikai cselekvésre és együttműködésre kell hogy indítsanak bennünket – mondotta.

Tusványos fontos fórum

Tőkés László felvetésére, mely szerint Tusványosról szinte teljes mértékben kimaradt a román–magyar párbeszéd, Németh Zsolt válaszolt, mondván: bírja a kritikát, de nem hiszi, hogy van fontosabb és erőteljesebb fóruma a román–magyar párbeszédnek, mint Tusványos, ahol közvetlenül és közvetetten is próbálják azt elősegíteni.
Tusványos nélkül nem történt volna meg a szép barátságot ígérő Orbán–Ciolacu találkozó, a múlt években pedig a peremén az Emil Boc-kal, Adrian Năstaséval és Radu Vasile miniszterelnökökkel való találkozás vagy éppen „személyesen ezen a pódiumon” a Traian Băsescu államelnökkel való fellépés – mondotta Németh Zsolt. Az esemény moderátora ennek a párbeszédnek tulajdonította, hogy a román hatóságok most is biztosítják a tábor nyugalmát, amiért köszönetét fejezte ki.
 

Mit kért a külügy?

Orbán Viktor üdvözölte a résztvevőket és táborlakókat, majd kitért „a román hadakra”, melyeken át kellett vágnia, hogy a pódiumig eljuthasson: szívesebben látná őket fogadóbizottságként, szükség is lesz a románságra, mert a kereszténységért folytatott európai küzdelemben „nekünk, meggyengült latin keresztényeknek” kelleni fog a román ortodoxia ereje is.

Előadása előszavaként szólt a román külügytől kapott „demarsról”, amelyben arról írtak, miről beszélhet és miről nem, valamint hogyan és mit kell mellőznie, majd – a népes közönség nagy derültségére – annak tartalmát ismertette.

A román diplomácia tanácsai közt szerepelt, hogy ne beszéljen olyanról, ami a román érzékenységet sértheti. Ilyen a nemzeti szimbólumok: „erről nem beszélek, de üdvözlöm a magyar és székely zászlóval érkezett barátainkat!” – jelentette ki. Ígérte, a kollektív kisebbségi jogokról sem fog szólni, de azt megállapította, azok léteznek, és megilletik az erdélyi magyarokat. A nem létező romániai közigazgatási területi egységek kifejezés bevallása szerint elgondolkodtatta, mert nem volt világos, mire is gondolhattak a román külügyesek. „Azt hiszem, Erdélyre és Székelyföldre gondoltak, de mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének” – mondotta, mire a többezres közönség hatalmas nevetésben tört ki, és ismételten megtapsolták a kormányfőt.

A „demars” szerint a nyugati értékekről beszélhet, de kérték, ne tüntesse fel azokat rossz színben. Olvasata szerint manapság a nyugati értékek három dolgot jelentenek: migrációt, LMBTQ-t meg háborút. „Kedves román barátaim, ezeket nem kell rossz színben föltüntetni, rossz színben tűnnek fel ezek maguktól is” – fogalmazott. A „migrációval kapcsolatos revizionista megközelítésű xenofób felhangok” mellőzését is kérték tőle, de a megfogalmazással nem tudott mit kezdeni, arról csak Hofi egyik poénja jutott eszébe.

Válaszként ezekre Orbán Viktor ígérte, amennyiben Klaus Iohannis államelnök Magyarországon fog előadást tartani – amire ők bátorítják is –, nem fogják megszabni, miről beszélhet és miről nem. A „román testvéreknek” ajánlotta, vegyék figyelembe, hogy a jelenlegi legnagyobb román nemzeti ambíciót, az ország schengeni tagságának megszerzését „Magyarország teljes mellszélességgel támogatja”, és 2024. július 1-jétől, amikor átveszik az Európai Unió elnökségét, programjuk egyik célja éppen az lesz, hogy Románia célt érjen e tekintetben.

Több ezren hallgatták a magyar miniszterelnököt

Veszélyes idők

Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, manapság az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, mert a világ erőegyensúlya elmozdult, az pedig nagy változásokat hozhat. Jól meg kell fontolnunk, hogy döntéseinket milyen megfontolások alapján hozzuk, ha pedig rosszul ítéljük meg, mit hova kell sorolni, annak évtizedek múltán is hatása lehet.

Angela Merkel 2015-ben a migránsinváziót rosszul sorolta be, döntésének következményeként Németország kultúrája teljesen át fog alakulni. Az Egyesült Államok az 1970-es évek elején kiszabadította Kínát az elszigeteltségéből – hogy könnyebben tudjon elbánni az oroszokkal –, a kiszabadítás eredményeképpen ma a világ nagyobb erő­vel áll szemben, mint amit le akart győzni. Ez azért is veszélyes, mert „az aranyéremnek már van gazdája” az Egyesült Államok személyében, a világgazdasági elsőséget elidegeníthetetlen jogának hiszi, ha pedig a pozíciót kihívás éri, kész azt minden eszközzel visszaverni. Visszaverte a Szovjetuniót – és az Európai Uniót is. Az euró még mindig nem az, ami a dollár, a szabadkereskedelmi övezet nem Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódik, a világ össztermeléséhez már alig 17 százalékot tesz hozzá az EU, pedig nem is olyan rég jóval magasabb volt az. Márpedig a nemzeti össztermék aránya fontos, mert minél nagyobb az, annál nagyobb a nemzetközi ügyek befolyásolási ereje. Kellemetlenebb igazság, hogy a jelenlegi folyamatok – legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről – Ázsiának és Kínának kedveznek, mely „teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk”. Bár nagy a valószínűsége, hogy az összeütközés megtörténik, de – jó hír – még megvan a reménysugár, hogy a háború mégiscsak elkerülhető, ám ehhez elsősorban az kell, hogy a nagyok fogadják el, hogy „két nap van az égen” – mondotta a magyar miniszterelnök.
 

Gazdag, de veszít jelentőségéből

Tusnádfürdőhöz „közelebb lépve” Orbán Viktor úgy fogalmazott: jó oka van annak, ha azt látjuk, az uniót szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. A gazdag, de gyenge unió körül a világ zavaros lármával, régi sérelmekkel és sok éhes szájjal van tele, a Száhel-övezetben embermilliók gyülekeznek. A bekerítés érzését növeli, hogy az európai gazdaságok egyre inkább gyengélkednek és kontinensünk folyamatosan veszít jelentőségéből. „Olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok, mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba” – mondott hasonlatot a miniszterelnök.

Ennek az elzárkózásnak része a „leválasztás”, vagy finomabban fogalmazva, a „kockázatcsökkentés”. Az Oroszországgal szembeni szankciós politika is egy „decoupling” kísérlet, ám azt nem tartja hatásosnak. Oroszországot nem lehet elvágni a világ többi részétől: nyersanyagát megveszi valaki más, „mi pedig közben szenvedünk a háborús inflációtól, és elveszítjük a versenyképességünket” – érvelt Orbán Viktor.

A politikum kísérletezgethet, ám a nagy európai cégek nem akarnak leválni, sőt, Oroszországot sem kívánják elhagyni. A vonatkozó statisztikák szerint az 1400 legnagyobb nyugati vállalat alig 8,5 százaléka vonta ki a cégét Oroszországból, tavaly pedig 3,5 milliárd dollárnyi adót fizettek be az orosz költségvetésbe. „Most innen nézve az a támadás, amelyet az ukránok indítanak a szegény, kicsi, magyar OTP ellen, nem más, mint a hungarofóbia megnyilvánulása. Ezért vissza is kell utasítanunk” – jelentette ki a miniszterelnök.
 

Szuverenisták vagy föderalisták?

Orbán Viktor úgy vélte, a föderalisták és a szuverenisták küzdelmében Magyarország komoly lengőbordára mért ütést szenvedett el, amikor Nagy-Britannia a Brexittel elhagyta az Európai Uniót. Azáltal megbillent a szuverenisták és föderalisták közötti, unión belüli egyensúly.

„Ha az angolok ma bent lennének az Európai Unióban, akkor olyan kifejezéseket, hogy »jogállamisági mechanizmus«, »kondicionalitás« meg »gazdasági kormányzás«, meg se kéne tanulnunk, ezek nem léteznének” – mondotta. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy „a 2024 júniusában esedékes európai választás számunkra, Magyarország számára kedvezőbb egyensúlyi helyzetet hoz Európában”.

Román szélsőségesek vonultak fel

Nem tartoznak elszámolással

Az Európai Unió és Magyarország közötti konfliktusok egyik forrását jelenti, hogy az unió elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel a migráción keresztül, LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben. Európában ma létezik egy saját politikai osztály, amely „nem tartozik elszámolással, nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése”, ezért nincs más választása a kormányának, harcolnia kell ellene. „Álláspontunk világos: mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, nem kívánjuk, hogy ugyanolyan családi életet éljen, vagy részt vegyen ugyanazokon az ünnepeken, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, van közös nyelvünk, van közös közszféránk, van közös kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának, szabadságának és jólétének, és ezért ezt mindenáron meg kell védeni. Ezért nem fogunk kompromisszumot kötni. Nem hátrálunk. Európában ragaszkodni fogunk a jogainkhoz. Nem engedünk se a politikai, se a pénzügyi zsarolásnak. A taktikai időhöz, sőt, a stratégiai időhöz tartozó kérdésekben lehet, de a történelmi időhöz tartozó kérdésekben sohasem lehet megalkudni” – jelentette ki.
 

Gyarapodó Magyarország

Az új korszak gazdasági alapjairól szólva úgy fogalmazott: az új gazdasági rendszert tizenhárom éve építik, és „elég jól összeállt”. A kitűzött tervet, hogy 2030-ig „biztonságban élő, gyarapodó Magyarországot és Kárpát-medencei magyarságot eredményezzen”, időarányosan sikerül tartaniuk.

A magyar gazdaság összteljesítménye tizenhárom év alatt megháromszorozódott, a további cél, hogy a következő két évben ez is megkétszereződjön. A foglalkoztatást a jelenlegi 77 százalékról 2030-ra 85 százalékig szeretnék emelni. Továbbra is minden eszközzel támogatni fogják a családokat. Áldozni kell a honvédelemi befektetésekre is, hogy „egyenruhás munkavállalók helyett” harcosai legyenek az országnak és ütőképes hadserege. A határon túlra eljuttatott forrásokat 2010 óta tízszeresére növelték, s ezt folytatni fogják akkor is – sőt, például az oktatási-nevelési támogatást növelték –, ha éppen mindenfajta nehézségek vannak.
 

Visszatérni a megszokott kerékvágásba

Mivel az utóbbi három esztendőben két meteorral is összeütköztünk – magyarázata szerint ezek a koronavírus-fertőzés és az orosz–ukrán háború –, azért kell harcolni ma, hogy vissza lehessen térni a szokásos kerékvágásba. Erre a visszatérésre legkorábban 2024. július környékén kerülhet sor. „Ha mindent jól csinálunk, szerencsénk is van, meg a Jóisten is megsegít, akkor a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáskor már újra azon a kijelölt pályán leszünk, azon az útvonalon haladunk, amely elvisz bennünket 2030-ig, és akkor a 2024-es tusványosi táborban már beszélhetek nyugodtan a 2030 és 2040 közötti tervekről” – mondotta a miniszterelnök.

A nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni – összegzett előadása végén Orbán Viktor.

Erdélyi kérdéseket is megválaszoltak

A nézők köréből többen éltek a lehetőséggel, és kül- és belpolitikáról, gazdaságról, Magyarországnak az EU-val ápolt kapcsolatairól szóló és magánjellegű kérdéseket is feltettek az előadóknak. Két kérdés volt, ami az erdélyieket közelebbről érintette.

Tőkés László az úzvölgyi temető helyzetéről fejtette ki véleményét. A cél nem más, mint hogy olyan hangulatot alakítsanak ki lelkünkben, amilyent 1990-ben Marosvásárhelyen a fekete márciust követően, amikor annak hatására nemzettársaink tömegesen hagyták el szülőföldjüket. Azáltal, hogy szándékosan kiépítik a magyarságellenes erőket, alkotó energiáinkat kötik le és életkedvünket törik le, mert azt remélik, azok nélkül feladjuk és elmegyünk. Ezen erőket szolgálja ki a karhatalom és az igazságszolgáltatás is, amelyek a számunkra oly fontos kérdés esetén is, mint az úzvölgyi temető, nem akarnak jó válaszokat adni. Emberi jogokra és a bírói hatalom függetlenségére hivatkozva viszont teret adnak a magyarellenes megnyilvánulásoknak. A legfontosabb, amit tehetünk, hogy nem fordítunk hátat szülőföldünknek és nem adjuk fel szálláshelyeinket – jelentette ki Tőkés László.

Orbán Viktor a magyarországi családtámogatás határon túli kiterjesztéséről szólva úgy fogalmazott, bizonyos elemeit már ki is terjesztették, és szándékuk szerint néhány gazdaságilag jó év után az egész Kárpát-medencére teljes egészében kiterjesztik azt. Azért kell várni – mondotta a miniszterelnök –, mert először is pénz kell hozzá, és kezelni kell az ellenzéket, amely az irigységre játszva minden bizonnyal megpróbálja majd megtámadni az intézkedéseket. „Olyan időszakban lehet megtenni, amikor minden jól megy, meteorzápor idején ez nem lehetséges” – fogalmazott.