Tömeges elvándorlást fog eredményezni a hazai építőiparban, ha a kormány a tervezettnél magasabb költségvetési hiány lefaragása érdekében eltörli az ágazat számára öt éve bevezetett kedvezményeket – figyelmeztet a Graphein topográfiai és tervezőcég elemzése, amelyet tegnap ismertetett a News.ro hírportál.
A tanulmány szerint tíz építőipari vállalkozás közül kilencnek kevesebb mint tíz alkalmazottja van, és ezeket súlyosan destabilizálná egy ilyen intézkedés, mert nem tudnák megakadályozni, hogy a közepes (2–5 éves) munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottaikat elszívják a külföldi építőtelepek. Bár az utóbbi évben az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését esetenként 20 százalékot is elérő béremelésekkel próbálták a munkaadók ellensúlyozni, és az építőiparban a nettó átlagbér 7000 lej körül van, a munkások több mint 60 százaléka ha nem is országot, de legalábbis munkahelyet akar váltani.
A Graphein elemzése szerint az országban indult infrastrukturális beruházások és a román szakmunkások elvándorlása közepette egyre több építőipari cég munkaerőimporttal próbálkozik. A kormány idén százezer Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás befogadását engedélyezte, a keretszámot azonban a tanulmány szerzői szerint „újra kell gondolni”, mert a munkaerőigény 40 százalékkal magasabb.
Romániában 2018-ban vezették be azt a kedvezményt, amely szerint az építőipari alkalmazottak mentesülnek a 10 százalékos egészségügyi járulék és a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól, azóta az építőipari alkalmazottak száma 300 ezerről 450 ezerre nőtt. Az építőipari munkáltatók szövetsége szerint azonban már most több mint 700 ezer román munkavállaló dolgozik nyugat-európai országokban, ahol két hónap alatt annyit keresnek, mint Romániában egy egész évben. Az építőipari bruttó minimálbér jelenleg 4000 lej, amiből – a nyugdíjjárulékok levonása után – 3150 lej nettó marad. Ha eltörlik mindkét kedvezményt, csaknem 800 lejjel, 2370 lejre csökkenne a minimálbérrel fizetett építőipari munkás nettó fizetése.
A pénzügyminisztérium szerint az év első öt hónapjában a költségvetési hiány elérte a GDP 2,3 százalékát, vagyis csaknem másfélszerese volt a tavaly május végén feljegyzett 1,57 százaléknak, mivel a költségvetési kiadások 17 százalékkal nőttek, míg a bevételek csak 10 százalékkal. A kormánypártok most azt tervezik, hogy a minimálbér és a jövedéki adó emelésével, az adókedvezmények csökkentésével és a kedvezményes áfakulcsok kivezetésével próbálják növelni az államháztartás bevételeit.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă szerint a költségvetési hiány csökkentésének az állami kiadások lefaragásával kell kezdődnie. Facebook-bejegyzésében a politikus közölte: a PNL koordinációs tanácsának ülésén felkérte a liberális minisztereket és államtitkárokat, hogy egy gyorselemzésben javasoljanak konkrét intézkedéseket a közintézmények kiadásainak csökkentésére. „A költségvetési hiánycél teljesítése érdekében az államnak példát kell mutatnia saját kiadásainak lefaragásával, mielőtt a polgárokat és a vállalkozásokat érintő intézkedéseket hozna” – írta Ciucă.
