Talán kevesen tudják, de az orvostudomány egyik legszerteágazóbb szakterülete a belgyógyászat, amely mostanra már több önállósult szakágra vált szét, de így is egyike a gyógyítás legösszetettebb diagnosztikai és kezelési kihívásokat magában hordozó területének. Dr. Gáspár Enikő belgyógyász szakorvos 2021 óta tagja a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház belgyógyászati csapatának; szakmáról, kihívásokról, a páciensekkel való viszonyról, bizalomról, nehézségekről és sikerekről beszélgettünk vele.
Gáspár Enikő 2014-ben végzett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, majd a rezidensképzést szintén Marosvásárhelyen az 1-es számú belgyógyászati klinikán folytatta, 2019-ben tett sikeres szakorvosi vizsgát, 2021 áprilisától dolgozik a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. Szerencsésnek mondja magát, mivel egy nagyon jó csapat része lehet mind szakmai szempontból, mind a kommunikáció terén. Bármilyen bonyolult vagy érdekes eset adódik, meg tudják együtt beszélni, közösen feltérképezik a kezelési alternatívákat. A belgyógyászati osztályon négy belgyógyász, négy gasztroenterológus, három diabetológus és két endokrinológus dolgozik.
Egészként tekinteni a páciensre
A belgyógyászat szerteágazó, összetett szakterület, amely több szakágat foglal magában. Régebben nem létezett önállóan gasztroenterológia, kardiológia, diabetológia, nefrológia, endokrinológia – ezek idővel váltak ki a belgyógyászatból. Önálló belgyógyászati területként ma már a nefrológia kizárólag a veseproblémákkal foglalkozik, a kardiológia a szív és az érrendszer betegségeivel, a gasztroenterológia az emésztőrendszerrel, a diabetológia pedig a cukor- és zsíranyagcsere zavaraival, míg az endokrinológia a hormonális problémákkal – részletezi a szakorvos. A belgyógyászat mintegy körülöleli ezeket a szakágakat, próbálják a pácienseket egészként nézni.
Igen széles a skálája azoknak a patológiáknak, amire kiterjed a belgyógyászat. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri, keringési rendellenességek: magas vérnyomás, szívelégtelenség, érszűkület, visszérproblémák. Egy másik nagy terület, amellyel szintén a belgyógyászat foglalkozik, a légzőrendszer betegségei: tüdőgyulladások kezelése, asztma és a dohányzás okozta tüdőbetegségek diagnosztizálása és kezelése. Az emésztőrendszer betegségei is a belgyógyászathoz tartoznak: gyomor- és bélgyulladások, májcirrózis, zsírmáj, zsíranyagcsere-zavarok kezelése. A gasztroenterológia külön szakágként foglalkozik az emésztőrendszerrel, gyomor- és bélpanaszokkal. Végül, de nem utolsósorban a kiválasztórendszer problémái is részben még az ő „hatáskörük”, a kezdeti stádiumú veseelégtelenség monitorizálása, vizeletfertőzések kezelése, súlyosabb szervi érintettség esetében azonban már a nefrológia „asztalára” tartoznak az esetek.
Kérdésünkre, miszerint miért éppen a belgyógyászatot választotta, a doktornő elmondta: már az egyetemi gyakorlatok során a klinikán nagyrészt eldőlt, hogy belgyógyászként szeretne dolgozni. Elsősorban az fogta meg, hogy a beteget egy egységes egészként tekintik, általános rálátással az emberi test működésére és patológiájára. Soha nem bánta meg, hogy végül ezt a szakterületet választotta. Tény ugyanakkor, hogy az orvosi egyetem és a további szakképesítés nem csak ő, de a családja számára is sok munkával és áldozattal járt, sok megértés, elfogadás szükséges, hiszen gyakran előfordul, hogy az ünnepeket, a közös programokat fel kell áldozni a szakmáért, illetve nem ritkán a kórházban töltött munkanap sem a megszokott nyolc óra.
Ne féljenek az orvostól
A doktornő szerint a megye kórtérképe két részre osztható. A lakosság középkorú részét leginkább anyagcserezavarok érintik: a cukor- és zsíranyagcsere rendellenességei, az elhízás és az ebből fakadó betegségek, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, zsírmáj, köszvény, érelmeszesedés. Az idősebb generáció esetében az anyagcserezavarok okozta patológiák szövődményei jellemzőek, mint a szívelégtelenség, szívinfarktus, veseelégtelenség, érszűkület. Mindkét korosztályra jellemzőek ugyanakkor a nagyon gyakori daganatos megbetegedések, hetente fedeznek fel új eseteket, sajnos gyakran eléggé előrehaladott stádiumban.
A szakorvos ugyanakkor úgy véli, továbbra is gondot jelent, hogy sokan későn fordulnak orvoshoz, pedig indokolt lenne időben lépni, ha valami megváltozott a szervezetünkben. Így például hosszabb ideig (heteken, hónapokon át) jelentkező étvágytalanság, ételtől való undor, indokolatlan fogyás, emésztési problémák, fáradékonyság, nehéz légzés, a bőrszín elváltozása esetén ajánlott minél hamarabb orvosi vizsgálatot végezni. A doktornő szerint az egyik ok, amiért a betegek nem jelentkeznek időben orvosnál, az, hogy a rendellenességek egy része nem jár fájdalommal – mint például a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint. Továbbra is alacsony azok száma, akik megelőző céllal kérnek általános kivizsgálást, állapotfelmérést.
A megelőzés terén talán még rosszabb a helyzet, mint a szűrésnél. Az egészségtelen táplálkozás, a nem megfelelő folyadékbevitel, a mozgásszegény életmód, a fokozott stressz hosszú távon jelentős kockázatot jelent. Különösen ajánlott lenne az étrendre odafigyelni: arra, hogy zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák formájában meglegyen az ajánlott napi rostbevitel. De a fogyasztott élelmiszer minősége sem mindegy: lehetőleg szezonális zöldségeket és gyümölcsöket ajánlott fogyasztani, kerüljük a szénhidrátban, tartósítószerekben gazdag élelmiszereket.
Kellenek a pozitív visszajelzések
Sajnos, ha nem is napi rendszerességgel, de az ember hazaviszi a munkát, beszélni kell arról, ami bántja. Ez kifejezetten igaz olyan esetekben, amikor hiába érzik úgy, hogy a maguk részéről mindent megtettek a páciensért, a legjobb tudásuk szerint jártak el, mégis elveszítik. Ők is meggyászolják azokat, akiket elveszítettek. A másik nehéz része a rossz hír közlése, óvatosak, megfontoltak kell hogy legyenek, miként közlik az információt. Nagyon fontos az őszinteség, de a betegek lelkére is oda kell figyelni. Nem csak a pácienseknek kell elmagyarázni, mi fog történni az elkövetkezőkben, beszélni a kezelési lehetőségekről, folyamatokról, hanem a hozzátartozókkal is meg kell értetni a helyzetet, felkészíteni őket. Szerencsére napjaik jelentős részében jelen van a sikerélmény, a pozitív visszajelzés is. Egy visszamosolygó beteg, aki a kezelés végén azt mondja, hogy sokkal jobban érzi magát, meggyógyult, erőt ad a folytatáshoz – véli a doktornő. Ami a bizalmat illeti, azt tapasztalták, főként a világjárvány után sokan bizalmatlanul fordulnak az orvoshoz. De úgy vélik, ha megfelelő az orvos-beteg kommunikáció, akkor kialakul a kölcsönös bizalomteljes kapcsolat, ami a hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme.
A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.
