„Amennyiben a román kormány nyilvánosságra hozott tervezetét életbe léptetik, a székelyudvarhelyi kulturális élet teljesen ellehetetlenül” – állítják abban a nyilatkozatukban, amelyet Simon Mária Tímea, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház, Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója írt alá. Az intézményvezetők hangsúlyozzák: egy kiegyensúlyozott, egészséges társadalom hatékony oktatási és kulturális ágazat meglétét feltételezi, és ezt a szükségletet a kisebbségi lét hatványozottan felerősíti.

„Az erdélyi, kisebbségi létben élő és működő kulturális intézmények sajátossága az, hogy kis létszámmal üzemelnek, de ettől függetlenül céljuk a minőségi tartalomgyártás és kulturális szolgáltatások nyújtása” – mutatnak rá. Hozzáteszik, hogy „tudatlanság és szűklátókörűség” a kulturális ágazatot kizárólag gazdasági mércével mérni.

Székelyudvarhelyen az elmúlt évtizedekben sokszínű, önálló, a város kulturális életét meghatározó intézményrendszer jött létre, amely a magyar identitás legfőbb bástyája – emlékeztetnek az aláírók, akik szerint „közösségként való cselekvőképességünk szűnik meg, ha elveszítjük identitásunkat, ha nem vigyázunk kulturális értékeinkre”. A nyilatkozat leszögezi: meg kell őrizni ezt a kulturális sokszínűséget, „közös kincset”, amely nemcsak hozzájárul a város fejlődéséhez, hanem hosszú távon meg is határozza azt. „Éppen ezért elutasítunk minden olyan törekvést, amely fűnyíróelv mentén, a helyi realitások figyelmen kívül hagyásával kezelné az ország kulturális intézményrendszerének átalakítását” – írják a művelődési intézmények vezetői, tiltakozva a tervezett „létszámalapú és diszkriminatív intézkedés” ellen. Hangsúlyozzák, hogy a lokális értékeket és jellegzetességeket mellőző, központosító intézkedések nagy kárt tudnak okozni a kisközösségek életében, ezért ártalmasnak tartják az önkormányzatiság elvének csorbítását, és szorgalmazzák az érintett ágazatok képviselői és a döntéshozatalban érintett felek közötti mielőbbi konstruktív párbeszédet.

A kormány múlt héten bejelentett intézkedéscsomagja ellen –  amely a költségvetési hiányt hivatott csökkenteni – Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Korodi Attila csíkszeredai polgármester is szót emelt, véleményük szerint a tervezett intézkedések ellehetetlenítenék a magyar kulturális intézmények működését, a kisvárosok közösségi életét, vegyes etnikumú környezetben pedig a magyar intézmények létét is veszélyeztetik. Bírálták a kormány terveit a magánszférában is, ahol úgy látják, hogy főként a kis- és középvállalkozások kerülnek nehéz helyzetbe, és a civil szervezetek is elégedetlenek, mert csökkennek a támogatási lehetőségeik.
 

Az egészségügy is elégedetlen

Újabb tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba az egészségügyi szakszervezetek arra az esetre, ha az egészségügyre is kiterjesztik a kormány által tervezett kiadáscsökkentő intézkedéseket.

A szakszervezetek szerint az infláció miatt már így is 42,72 százalékkal csökkent 2018. január elsejéhez képest az egészségügyi alkalmazottak reálbére, és azt várják el a kormánytól, hogy legalább az ezt kompenzáló béremelést biztosítsa számukra.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is úgy véli, hogy az egészségügyben nem lehet csökkenteni az állások számát, ellenkezőleg, ezeket be kell tölteni. Megjegyezte, hogy a betöltetlen közalkalmazotti állások befagyasztásáról szóló intézkedés egyelőre közvita tárgyát képezi, így nem lehet még részletekbe bocsátkozóan beszélni róla. Azt azonban kiemelte, hogy nem áll szándékukban kórházakat bezárni, de megoldásokat kell találni a minőségi orvosi szolgáltatások biztosítására. Az urziceni-i esetre (amikor egy nő a kórház előtti járdán szült, mert nem fogadták, arra hivatkozva, hogy nincs ügyeletes szülészorvosuk) utalva nyomatékosította, hogy az embereknek orvosi szolgáltatásokra van szükségük, nem olyan intézményekre, ahová hiába mennek el szükség esetén, mert nem találnak ott senkit. Emiatt lehet szükség egyes kórházak átszervezésére is, járóbeteg-rendelők kialakítására, ahol két váltásban fogadhatják a pácienseket – fejtegette. Rafila szerint a járóbeteg-rendelői rendszer jelenti a jövőt, és a minisztériumnak a polgármesterekkel, megyeitanács-elnökökkel közösen kell erre megoldásokat találnia.