Az IAU tavaly harmadszorra írta ki a pályázatot, ezúttal 20 exobolygórendszernek kerestek új nevet, összesen 91 ország 603 pályázata versengett egymással, köztük Magyarország is. Az elnevezési kritériumok közé tartozott, hogy ha a rendszernek esetlegesen új bolygóját fedezik fel a későbbiekben, azoknak neve témájában illeszkedni tudjon a korábbiakhoz. Elsőként a James Webb Űrteleszkóp fogja megvizsgálni ezeket a rendszereket, jelenleg egy központi csillagból és egy felfedezett exobolygóból állnak – ha tehát felfedeznek egy újabb égitestet a rendszeren belül, azok is magyar kutyafajtákról kaphatják majd nevüket.

Világszerte több mint 8800 hivatásos és amatőr csillagász, tanár és diák, tudománykommunikációs szakember és a csillagászat iránt érdeklődő egyéni jelentkező vett részt a versenyben, Magyarországot a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont exobolygó-kutatói, valamint a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászai és amatőrcsillagászok képviselték. Mint írják, pályázatuk az ómagyar pásztornemzet nomád, vándorló életmódja előtt tiszteleg: emléket állít az akkori kultúra megbecsült részét képező, a vadászatban, nyomkövetésben, illetve a nyájak őrizetében jeleskedő kutyafajtáknak.

A magyar kutyafajtákról elnevezett exobolygórendszernek van egy másik magyar vonatkozása is, ugyanis a központi csillag körül keringő bolygót a magyar származású Bakos Gáspár részvételével fejlesztett Magyar Automatikus Távcsőhálózat (Hungarian Automated Telescope Network, HAT-Net) exobolygó-kereső távcsőhálózat segítségével fedezték fel. Az elbírálás során előnyt élveztek a pályázók anyanyelvén kitalált nevek, a végleges döntést a bizottság a bolygók felfedezőivel egyeztetve hozta meg.