Szerinte Traian Băsescu államfő szándéka, hogy az őszi elnökválasztással egy időben kerüljön sor az alkotmánymódosító népszavazásra. ,,Időben el kell kezdeni beszélni a lényegről, mert igen rövid lesz az idő az állampolgárok tájékoztatására, az urnák előtt vitára már nincs mód, igen vagy nem szavazattal lehet elfogadni vagy elutasítani a törvényt" — hangsúlyozta.

Márton Árpád úgy látja, a bemutatott anyag alapos, komoly tanulmány bizonyos pontokban, de nagy hibája, hogy majd minden esetben egy-egy konkrét javaslatot sugall, s nem tekinthető függetlennek, mert ezek többnyire egybeesnek az államelnök elvárásával. Az RMDSZ-es képviselő négy fontosabb kérdést taglalt: az elnök szerepére vonatkozó javaslatokat, a kétházas parlamenttel kapcsolatos terveket, a választási rendszer átalakítását, illetve a közigazgatási reformot.

A tanulmány legbővebben (majdnem egyharmadában) az elnök szerepkörével foglalkozik, javaslatát az 1958-as francia alkotmány szerint fogalmazza meg, s eltekint attól, hogy azt azóta több ízben módosították. Abban az elnök csak a parlament alsóházát oszlathatja fel, a román elképzelés szerint mindkét ház esetében megtehetné, így saját képére alakíthatná a népakaratot.

Traian Băsescu az egykamarás parlament mellett szállt síkra, de a nyugati demokráciákban nincs egyetlen, ilyen méretű területtel és lakossággal rendelkező ország sem, ahol ne két kamara működne — fejtette ki Márton Árpád. Meglátása szerint át kell alakítani a szenátus szerepkörét, a ratifikációs törvények esetében például szükségtelen, hogy mindkét ház megvitassa, de fontosabb jogszabályoknál jót tesz a több olvasat, kisebb a hibalehetőség. Márton Árpád szerint ésszerű volna, ha a szenátorokat egyéni kerületben választanák meg, a képviselőház pedig a politikai pluralizmus teljes leképezése lehetne.

A mentelmi jogokkal kapcsolatosan a jelenlegi alkotmány egyértelműen leszögezi, a honatyák politikai nyilatkozataikért és szavazatukért nem büntethetőek, az alkotmánybíróság értelmezése változtatott ezen. Vitathatónak tartja azt is, hogy az államelnök a hazaáruláson kívül semmiért sem vonható felelősségre.

A választási rendszer átalakításánál a helyhatósági választások egyéni kerületessé alakítása hordoz nagy veszélyeket. Elvileg szép elképzelés, de a valóságban oda vezet, hogy csak a harminc százaléknál nagyobb támogatással rendelkező pártok jutnának be a helyi és megyei önkormányzatokba — véli Márton Árpád. Ha bevezetnék az új rendszert, a magyarságnak csak a három székely megyében és néhány községben maradna képviselete, és a románoknak nem lenne egyetlen tanácstagjuk sem a sepsiszentgyörgyi tanácsban — hangsúlyozta.

A közigazgatási átszervezésnél az elnök által is megfogalmazott 10—12 megyés átalakítást sugallja a tanulmány, a magyarság számára előnyös lehet, ha szerepel benne: az átszervezésnél figyelembe kell venni az etnikai összetételt. Márton Árpád szerint magyar szempontból a közigazgatási átalakítás és a választási rendszer módosítása hordoz nagy veszélyeket, a közösségnek idejében, még a törvény megszületése előtt kell hallatnia hangját, mert a számunkra kedvezőtlen változtatások nagy bajba sodorhatnak.

Egyelőre beláthatatlan az, hogy sikerül-e elérnie Traian Băsescunak az alaptörvény gyors megváltoztatását. A parlament kétharmados szavazatára és érvényes referendumra lesz ehhez szüksége. Bizonyos kérdésekben egyértelmű, hogy az SZDP is támogatja az elképzeléseket, hisz nekik is érdekük a kétpártrendszer kialakítása. Nem tudni azonban, sikerül-e elfogadtatni velük az elnöki hatalom növelését, egyelőre a civil társadalom egyértelműen ellenzi ezt — fejtette ki Márton Árpád.