JegyzetNem nekünk találták ki - B. Kovács András

2009. január 17., szombat, Közélet

Traian Băsescu alkotmánymódosítás címén nyilvánvalóan annak akarja mindenekelőtt elejét venni, hogy a kormány és törvényhozás dacolhasson vele, miként tette Tăriceanu miniszterelnöksége idején. A félelnöki jelző eufemizmus, Băsescu igenis, prezidenciális köztársaságot kívánna, a szó legteljesebb értelmében.

Hogyan viszonyuljon mindehhez népközösségünk? Az erdélyi magyarság nem tartozik a törpe kisebbségek közé, sem lélekszám, sem területi-települési megoszlás tekintetében, tulajdonképpen társnemzeti státus illetné meg, ezért a román politikai rendszer demokratikus reformjában érdekelt, semmiképp sem abban, hogy a centralizációt fokozzák oly módon, hogy a szálak ráadásul egyetlen ember kezében fussanak össze.

E politikai rendszer fő rákfenéiről készült már elemzés az elmúlt években.

Mindenekelőtt a végrehajtó szervek, a kormány hatalmi fölényét kellene ellensúlyozni. Mint ismeretes, nálunk a kormány gyakran törvényhozó szervként működik, egész módszertana van annak, ahogyan a parlamenti ellenőrzés alól sikeresen kibújhat, s ha egyik-másik vitatott rendeletét végül a törvényhozás el is veti, akaratát nem egyszer újabb rendelettel ismét keresztülviszi. Nem megoldás, ha e hatalmi fölényt ezentúl az elnök birtokolja.

Másodsorban a parlament tekintélyhiányán kellene javítani, a kétkamarás szerkezet sokszor csak annak konzervativizmusát fokozza, működését nehézkessé teszi, gáncsolja. A rendszerváltó jogszabályok meghozatalának kora lejáróban, ezt követően sokkal operatívabbá tehető a törvényhozás, ha nagyfokú egyszerűsítésnek vetjük alá, átláthatóbbá tesszük ténykedését, a kormányt közvetlenebbül rendeljük alá neki. Mindenképpen magyar érdek lenne tehát egy egykamarás, az elnököt, kormányt szorosabban ellenőrző parlament létrehozása, nem pedig az, amit a javaslat céloz: egy bármikor feloszlatható, félreállítható, még kiszolgáltatottabb testület.

Érdekünkben állana továbbá a regionális önállóságot felerősítő reform, egy erdélyi-moldvai-havasalföldi decentralizációs szerkezet. Hogy a kisebbségi ügyek különválasztásáról, a helyi önkormányzattól fel a minisztériumig és tovább, ne is beszéljünk.

Az elnöki köztársaság sarközys változatának bevezetése a parlamentet feloszlató, kormányt leváltó elnökkel a középpontban nem tartozhat vágyálmaink közé.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2009-01-17: Közélet - x:

Színházgondok — 2009 (Kevesebb pénz kultúrára) - Váry O. Péter

Fura a mentalitásuk némely intézményvezetőknek, úgy tekintenek az önkormányzatra, mint az államra, hét bőrt szeretnének lenyúzni róla — jelentette ki Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
2009-01-17: Belföld - x:

Hírsaláta

MEGINTETTÉK A MAGYAR KIRÁLYLÁNYT. Figyelmeztetést kapott a Minimax az Országos Audiovizuális Tanácstól a főműsoridőben sugárzott Magyar népmesék sorozat egyik része miatt, melyben a királylány felemeli a szoknyáját a disznópásztor előtt. A hatóság szerint ez egyértelműen szexualitást tartalmazó jelenet. A Kecskemétfilm Ltd. által gyártott sorozatot, melyet jól ismerhetünk a magyar közszolgálati adókból is, számos országban vetítették, és rangos díjakkal tüntették ki. Nagy Lajos, a Magyar népmesék kolozsvári származású producere meglepetéssel vette tudomásul az audiovizuális tanács álláspontját. Amint a Hotnews portálnak elmondta, a rajzfilmek régi magyar népmeséket dolgoznak fel, melyeket a Magyar Televízión kívül több tíz más ország tévéadója is műsorra tűzött, azonban soha nem érkezett hasonló visszajelzés azokkal kapcsolatban. (Transindex)