Nem fogadja el a tűzszünetet a Hamasz

A Hamasz iszlamista palesztin mozgalom nem fogadja el a gázai tűzszünetre vonatkozó izraeli feltételeket, és a végsőkig folytatja a fegyveres ellenállást — jelentette ki tegnap Háled Mesaal, a mozgalom damaszkuszi emigrációban élő vezetője. A politikus a katari Dohában, a Gázai övezetben folyó háborúnak szentelt rendkívüli arab csúcsértekezleten megismételte: a Hamasz Izrael gázai offenzívájának leállítását, a katonák kivonulását, az övezet blokádjának feloldását és az összes gázai határátkelő megnyitását szabja a tűzszünet feltételéül. A Hamasz álláspontja aláássa a felek között közvetítő Egyiptom tűzszüneti javaslatát, amely szerint a harcokat tíz napra felfüggesztenék, de az izraeli erők továbbra is a Gázai övezetben maradnának. Mesaal egyben felszólította a jelenlévőket, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel. A kapcsolatok megszakítását szorgalmazta Basár el-Aszad szíriai és a megfigyelőként jelen lévő Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is.

Izraeli mérleg

Az izraeli hadsereg első alkalommal vont mérleget pénteken a gázai offenzíváról. Az izraeli hadsereg szóvivőjének tel-avivi tájékoztatása szerint a háromhetes offenzíva során mintegy kétezer gázai célpontot támadtak. Az Egyiptom és a Gázai övezet határán ásott csempészalagutak hatvan-hetven százalékát megsemmisítették. A palesztinok a három hét alatt közel hétszáz rakétát és gránátot lőttek ki izraeli területre. Gázai palesztin egészségügyi források szerint a katonai offenzívában eddig legalább 1133 ember vesztette életét, és további 5200 sebesült meg.

Ki kell zárni az ENSZ-ből

A török miniszterelnök szerint Izraelt ki kellene zárni az ENSZ-ből, amíg figyelmen kívül hagyja a világszervezet felhívásait gázai offenzívájának beszüntetésére. ,,Hogyan lépheti át egy ilyen ország, amely nem tartja be az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, a világszervezet kapuját?" — vetette fel Recep Tayyip Erdogan tegnap, azzal vádolva Izraelt, hogy a civil lakosságot támadja a Gázai övezetben, miközben arra hivatkozik, hogy műveletei az iszlamista Hamasz ellen irányulnak.

Tüntetnek Vilniusban

Litván rendőrök könnygáz, kutyák és gumilövedékek bevetésével szorították vissza tegnap Vilniusban a kormány gazdaságpolitikája ellen tüntető tömeget a parlament épületétől. A hatóságok engedélyezték ugyan az épület előtti téren rendezett tiltakozó akciót, de amikor a részvevők közül többen előbb hógolyókat hajigáltak a törvényhozás épületének ablakaira, majd köveket és palackokat, a rendőrség megkezdte a mintegy hétezer fős tömeg oszlatását. A tiltakozó akció során tizenegy ember sérült meg. Tegnap este újabb tüntetők csatlakoztak a törvényhozás épületénél tiltakozókhoz. A litván szakszervezetek szövetségének vezetői hangsúlyozzák, hogy nem akarják megdönteni a kormányt, de tűrhetetlennek tartják, hogy az ,,a legszegényebb rétegekre akarja hárítani a gazdasági nehézségek zömét".

Róma díszpolgárává avatja a dalai lámát

Róma díszpolgári címet adományoz a dalai lámának — jelentették be tegnap az olasz fővárosban. Az ünnepséget február 9-én tartják. Egy nappal később Velence is díszpolgári kitüntetést adományoz az emigrációban élő tibeti vallási és politikai vezetőnek. Peking rosszallóan figyeli a dalai láma kitüntetésére irányuló olasz kezdeményezéseket. Az Új Kína hivatalos hírügynökség egyik jelentésében felidézte, hogy 2007-ben Kína hivatalos tiltakozásának hatására Romano Prodi akkori miniszterelnök lemondta olasz képviselők és a dalai láma tervezett találkozását Nobel-díjasok egy római összejövetele alkalmával. A kínai tiltakozás nyomán maga Prodi is úgy döntött, hogy nem fogadja a tibeti vezetőt. Kína 1951-ben szállta meg Tibetet. A 14. dalai láma, Tenzin Gyaco egy sikertelen 1959-es felkelés után Észak-Indiába menekült.