Az énekmondónak olyan a fényképezés, mint költőnek a versírás. Gyakran saját életteréből merít témát, hozzáad vagy elvesz belőle, így vagy úgy érzéseket fejez ki általa. Márk Attila árkosi unitárius kántor, verséneklő csütörtök este megnyílt egyéni fotókiállítása közel egy hónapig látható a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban.
Etno-, szocio- és természetfotóként határozta meg a kiállított fényképeket Huszár Szilamér, aki a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete fotószakosztályának vezetőjeként megnyitotta az egyesület szervezésében, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola támogatásával létrejött tárlatot, amelyet korábban a bukaresti Petőfi-házban mutattak be.
A felvételek nagyrészt Márk Attila életterében és a templomi orgonák kutatása alatt születtek. Lencsevégre kapta a kántori lak udvarát, Anna kutyát, az árkosi unitárius templom tornyát, a helyi temető egyik sírkövén a Krisztust formázó alakzatot, az esti fejést, a Vadas-tetőn a hóban pirosló traktort, és minderről azt mondta: fotói által azt kívánja átadni, amit a költő a versben. Állítását azon nyomban alá is támasztotta néhány, Ferencz Csaba zenésztársával (a Mácsafej együttesben) együtt előadott dallal.
