Utólag kiderült, hogy a történtek előtti órákban kétszer is megállították a vétkes fiatalembert, de mind a kétszer továbbengedték, pedig járókelők is telefonáltak az egységes segélyhívó számra, hogy a veszélyes sofőrre figyelmeztessék a hatóságokat. Az ezért fizetett egyenruhások viszont azt sem vették észre, hogy a gépkocsi kötelező biztosítása lejárt – pedig emiatt azonnal leszerelhették volna a rendszámtáblákat, azaz kivonhatták volna a járművet a forgalomból –, és azt sem, hogy vezetője kábítószer hatása alatt állt. Találtak ugyan többféle tudatmódosító szert a kocsiban, de csak alkoholtesztjük volt, és az nem mutatott ki semmit; drogtesztet egy fiatal rendőr kért, de a felettese azt mondta, hogy nincs. Emiatt a trehányság és nembánomság miatt gyászolja most két család az alig felnőtt gyermekét, és a harmadik, gázoló fiú szülei sem sokkal boldogabbak, hiszen az ő életük is megváltozik.

Csak a rendőrségen nem látszik semmiféle változás, habár ez már a sokadik olyan eset, amelyben tehetetlennek és felkészületlennek mutatkozik az állam egyik alapintézménye. Nézzük csak az utóbbi évek legborzasztóbb eseményeit: a Caracalban elrabolt Alexandra Măceșanu gyilkosához akkor értek oda, amikor az már el is égette áldozatát, Onyesten is többórás toporgás után, késve hatoltak be abba a lakásba, amelynek volt tulajdonosa a felújításon dolgozó munkásokat ejtette túszul és ölte meg. De van más is a belügyminisztérium rovásán: a Sutghiol-tónál lezuhant helikopterben levők mentésére nem találták a motorcsónak kulcsát, és Konstancán azt a hálót, amivel egy hatodik emeleti tűzvészből kiugró nőt foghattak volna ki. Nem jobb a helyzet az utólagos eljárások terén sem: az emberéletbe kerülő aradi autórobbantásos merénylet oka és elkövetője két év után is rejtély, nem került meg a másolt doktorátusokat leleplező Emilia Șercan újságíró kompromittálási kísérletének irányítója sem, és ez csak néhány közismert példa. Ha azt is hozzátesszük, hogy tranzitországból drogfogyasztóvá vált Románia, ahol a drága műszerek épp a hajónyi szállítmány érkezésekor hibásodnak meg, az illegális migrációt pedig többnyire kilépéskor, a magyar határon állítják meg, akkor az összkép tényleg riasztó. Egészében véve úgy tűnik, hogy az állam egyik legfontosabb, sok szempontból elkényeztetett szerve sem felkészült szakemberekkel nem rendelkezik, sem megfelelő eszközökkel. Az államfő barátjától vásárolt BMW-k ugyanis nem javítottak a rendőrség hatékonyságán, holott ezen múlik sok emberélet, a közbiztonság és Románia schengeni csatlakozása is.

Most ismét dörgedelmes nyilatkozatok, ígéretek folynak egymás után, „szigorú” kivizsgálások következnek – és aztán valószínűleg ismét semmi, a rendőrség megmarad a bírságok osztogatásánál. Ahhoz igazán ért. Csak ne szónokolnának mindig a becsületről.

Borítókép: Inquam Photos / Cornel Putan