Szeptember 27-ig van ideje kormányalakításra a spanyol előrehozott választásokat megnyerő Spanyol Néppárt vezetőjének, Alberto Núñez Feijóónak. Ugyanakkor parlamenti többség hiányában nem ő dönt, hogy lesz-e belőle miniszterelnök, hanem a Madriddal 2017 óta rossz kapcsolatokat ápoló, a katalán függetlenségért küzdő Junts és annak vezetője, a hat éve száműzetésben élő Carles Puigdemont.
A választást megnyerő konzervatív Spanyol Néppárt (PP) vezetőjét, Alberto Núñez Feijóót kérte fel VI. Fülöp spanyol király a kormányalakításra, így először a PP-vezető próbálkozhat meg azzal, hogy valahogy összehozzon egy többséget a megosztott spanyol alsóházban.
Ugyanakkor az előrehozott választáson hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot a konzervatív párt, a 137 mandátumával egyedül nincs meg a többsége a 350 fős alsóházban, és a potenciális szövetségesekkel, a szélsőjobboldali Voxszal, a Kanári-szigeteken működő Coalíción Canariával, illetve a Navarrában már a párttal együttműködő Unión del Pueblo Navarróval is csak 172 mandátummal rendelkezik, így szinte lehetetlen feladattal bízta meg Feijóót a spanyol király.
A választás után királycsináló szerepbe ugyanis a katalán függetlenségpárti jobbközép Junts hét képviselője és annak vezetője, a 2017 óta száműzetésben élő Carles Puigdemont korábbi katalán elnök került.
Puigdemont, akinek vezetésével 2017-ben tartottak egy, a madridi kormány és legfelsőbb bíróság által illegálisnak tartott függetlenségi népszavazást, vélhetően nem fogja kisegíteni Feijóót – a népszavazás idején épp a PP volt hatalmon, ami ráadásul a spanyol rendőrökkel néhány helyen rendőri túlkapásokkal akadályozta a népszavazás lebonyolítását.
Emellett azért sem túl valószínű, hogy 2018 után ismét néppárti miniszterelnöke lesz Spanyolországnak, mivel a párt már a múlt heti házelnökválasztásnál is alulmaradt a választásokon második helyet megszerző, az elmúlt négy évben kormányzó Pedro Sánchez vezette Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) szemben.
Ami előrevetíti, hogy a kormányról való szavazásnál sem a Néppártnak kedvez a parlament összetétele.
Feijóónak most több mint egy hónapja van valahogy felmutatni egy parlamenti többséget, de mint fentebb írtuk, több mint valószínű, hogy Puigdemont-ék nem segítik ki azzal, hogy hét képviselőjük távol marad a szavazástól, hogy ezzel csökkentsék a 176 szavazatos küszöböt.
Amennyiben a spanyol alsóház nem támogatja a Feijóo-kormányt, akkor mások is megpróbálkozhatnak a kormányalakítással, így a választások előtt miniszterelnöki pozíciót betöltő Pedro Sánchez és pártja, a PSOE is.
Spanyol sajtóhírek szerint pedig Feijóóval egy időben Sánchez is tárgyalásokat kezdeményezett más pártokkal egy második Sánchez-kormány támogatását illetően.
Sáncheznek a házelnökválasztáson sikerült meggyőznie Puigdemont-ékat, hogy a PSOE jelöltjét, Francina Armenglót válasszák meg, és a hét függetlenségpárti szavazatért cserébe pedig előzetesen megállapodtak, hogy egy leendő Sánchez-kormány mivel segítené a katalán pártot:
– az ország kisebbségi nyelveit (katalán, baszk, galíciai) országosan és uniós szinten is hivatalos nyelvvé tennék;
– felállítanak egy bizottságot, ami kivizsgálná, hogy a spanyol titkosszolgálat a Pegasus szoftverrel miért hallgatott le baszk és katalán függetlenségpártiakat;
– illetve folytatják tovább a Madrid és Barcelona közötti tárgyalásokat, hogy elsimítsák a konfliktusokat a szövetségi és a katalán kormány között.
Ugyanakkor kérdés, hogy Sánchez mennyit hajlandó engedni Puigdemont-éknak.
A Junts régóta követeli, hogy a spanyol kormány hirdessen amnesztiát a 2017-es népszavazás kapcsán, azaz az akkor történtek kapcsán – ami madridi olvasat szerint zendülés volt – ne lehessen elítélni senkit, a már elítélteket pedig engedjék szabadon.
Emellett a katalán függetlenségpártiak régóta szeretnének egy új, ezúttal Madrid által is szentesített népszavazást a függetlenségükről, ez azonban a spanyol politikában egy vörös vonalnak számít, így valószínű ezt Sánchez nem lenne hajlandó megadni a Junts hét szavazatáért cserébe.
Így a legnagyobb kérdés, hogy Feijóóék megpróbálják-e valamivel, esetleg hasonló ajánlattal megkörnyékezni a Juntsot – bár ez nem túl valószínű, mert akkor az unionista Vox nem támogatna egy Feijóo-kormányt. A másik kérdés, hogy Puigdemont-ék a realitás talaján maradva elfogadják-e a Sánchez által beígérteket, vagy ennél többet szeretnének kiharcolni, ami egy új választást vetítene elő.
Amennyiben Feijóo kormányalakítási kísérlete elbukik – aminek a vitáját a PSOE-s házelnök szeptember 26–27-re tűzte ki –, akkor utána két hónap áll rendelkezésre egy új kormányalakításra. Amennyiben ez sem sikerülne, akkor az új választások időpontja január 14. lenne. (Index / Karóczkai Balázs)
