A hosszú áramkiesést ugyanis ennek a középfeszültségű rendszernek a problémái okozták. Magasfeszültségű vezeték megyénkben nincs is (ezek régiók, államok között szállítják a villamos energiát), a középfeszültség viszont városunkon is áthalad: azokról a magas oszlopokra feszített vezetékekről van szó, amelyek alatt építkezni sem szabad, még a fákat is kivágják. Az ezeken érkező áram állomásokra fut be (Sepsiszentgyörgyöt három ilyen állomás szolgálja ki: az Energia utcai, a szépmezői és a kőröspataki), innen pedig 70–80 éves föld alatti vezetékeken osztják szét a lakosságot kiszolgáló transzformátorházakhoz (trafókhoz), ahol alacsony feszültségű árammá alakul – magyarázta az elöljáró. Elmondása szerint ezt maga is most tanulta meg, és azért tartja fontosnak közölni, hogy a lakosság is megértse: az Electrica az elmúlt évtizedben főként az alacsony feszültségű rendszer korszerűsítésébe fektetett be, az önkormányzat kérésére.

Antal Árpád hangsúlyozta: a beruházások összehangolásával sikerült a legtöbb korszerűsített utcában (bár nem mindenhol) föld alá helyeztetni a levegőben lógó vezetékeket, mert az áramszolgáltató partner volt ebben. A középfeszültségű hálózat állapota az egész országban problémás, ezt az Electrica megyei kirendeltsége is tudta, idén áprilisban kért engedélyt a felújításra, és a város is kérte, hogy a Gyár utcában – ahol nagyon sok középfeszültségű vezeték halad át, a város háztartásainak mintegy fele innen kapja az áramot – végezzék el ezeket a munkálatokat. Megismételte: az Electrica sokszor szívességet tett az önkormányzatnak azzal, hogy vállalta a korszerűsítéseket, de azért teljesen jogos elvárás az emberek részéről, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe, amit egy olyan méretű áramkiesés okoz.

A polgármester a cég helyzetét is szükségesnek tartotta tisztázni: az Electrica részvényeinek 51 százaléka magánkézben van, az állam csak 49 százalékot tartott meg, ám ennek ellenére továbbra is az állam ellenőrzi a cég működését és a döntéseket is az állam hozza. Az áramszolgáltatónál sem a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak, sem neki magának nincs részvénye, így mindössze annyit tehetett, hogy megkereste az Electrica bukaresti főigazgatóját (a vállalatnak két nagy része van, az Electrica Distribuție a terjesztéssel foglalkozik, az Electrica Furnizare az eladással, utóbbi csak egyike azoknak a cégeknek, amelyek a fogyasztóval kötnek áramellátási szerződést), elbeszélgetett vele a problémákról, és ígéretet kapott arra, hogy a következő években mindent megtesznek, hogy Sepsiszentgyörgy ne maradjon ki a középfeszültségű rendszer fejlesztéséből.

Addig is lehet kárpótlást kérni a másfél napos áramszünet miatt. Erről jogszabály is rendelkezik, amely a kárpótlás mértékét is szabályozza – közölte a polgármester, aki szerint az Electrica Oltmező utcai székházánál igényelhető kártérítés, ha az ügyfél igazolni tudja az őt ért veszteséget (például elromlott a háztartási gépe). Hozzátette: sok lakos ma sincs tisztában azzal, hogy honnan kapja az áramot; vannak, akik hozzá akartak menni zuhanyozni az áramszünet alatt, vagy a polgármesteri hivatalba akarták bevinni az elromlott ételt, habár sem nála, sem a városházán nem volt villany, és ezt a szolgáltatást nem is az önkormányzat biztosítja. Antal Árpád leszögezte: az önkormányzat hatáskörébe a vízellátás, csatornázás, köztisztaság és szemételhordás tartozik, s habár a vízhálózat felújításába több millió eurót fektettek be az elmúlt években, ezeket a szolgáltatásokat nem privatizálták, és itt nem is voltak olyan gondok, mint más városokban, hogy a szemetet nem vitték el. Az áramszolgáltatás sehol nem a megyei vagy helyi önkormányzat feladata, mindenütt az állam vagy (föderációk esetében) a régió kezében van.