Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint tavaly a kulturális iparágak összesen mintegy 7,7 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban (EU), ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékának felelt meg. Ez az arány Romániában volt a legkisebb, 1,5 százalék, és Hollandiában a legnagyobb, 5,4 százalék.
2021-hez képest, amikor 7,4 millió személy dolgozott a kulturális ágazatban, 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A kultúrához köthető szakmákban dolgozók aránya 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban csökkent. A legjelentősebb növekedés Cipruson (21,5 százalék), Luxemburgban (14,5 százalék), Írországban (14 százalék), Svédországban (11,9 százalék) és Hollandiában (10,5 százalék) volt, a legnagyobb csökkenést Bulgáriában (mínusz 7,7 százalék), Csehországban (mínusz 7,3 százalék), Horvátországban (mínusz 6,3 százalék), Észtországban (mínusz 5,3 százalék) és Lettországban (mínusz 2,5 százalék) jegyezték.
A 2019 és 2022 közötti időszakban igen eltérően alakult a kulturális ágazatban dolgozók aránya az egyes tagországokban. Az éves változás mértékének legjelentősebb növekedését Cipruson jegyezték (a 2019–2020-as mínusz 5,7 százalékról 2021–2022-re plusz 21,5-re), a második helyen Luxemburg (mínusz 15,1 százalékról plusz 14,5-re), a harmadikon Írország (mínusz 3 százalékról plusz 14-re) áll ebben a tekintetben. A legjelentősebb csökkenést Csehországban (plusz 5,3 százalékról mínusz 7,3-ra), Horvátországban (plusz 6,3 százalékról mínusz 6,3-ra) és Bulgáriában (plusz 4,1 százalékról mínusz 7,7-re) regisztrálták. Franciaországban, Litvániában és Portugáliában 2019–2020-ban és 2021–2022-ben egyaránt nőtt a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma, míg Észtországban mindkét időszakban csökkent.
