A pénteken közzétett előzetes eredmények szerint a háromszéki pótérettségizők alig 16,33 százalékának sikerült a vizsgája, a 349 próbálkozóból csupán ötvenheten érték el a hatos általánost, az idei végzősöknél ez az arány kevéssel jobb, 17,5 százalék. Az eredményt nem ugyanúgy kell értékelni, mint a júliusi vizsgaidőszakban, amikor minden résztvevő mind a négy tantárágyból vizsgázott, a második próbálkozásnál mindenki csak abból a tárgyból jelentkezik, amelyből korábban nem érte el az ötöst, illetve javítani szeretne – hangsúlyozta lapunk megkeresésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő.
Jóval az országos átlag alatt teljesítettek a háromszéki pótérettségizők, ami elsősorban a román nyelv és irodalom vizsgán elért gyenge eredményeknek tudhatóak be, de ebből a tárgyból az is közrejátszott, hogy míg korábban a szomszédos megyékben javították a dolgozatokat és a kötelező objektivitásba belefért a magyar diákok nyelvi nehézségeinek figyelembevétele, addig az első ízben alkalmazott, digitális módon történő javítás ezt nem tette lehetővé, a dolgozatok számítógépes rendszer általi elosztása teljesen véletlenszerű, egy javítóhoz akár öt-tíz megyéből is érkezhettek dolgozatok – értékelte Kiss Imre az előzetes eredményeket. Nem arról van szó, hogy a Brassó, Hargita és Maros megyei javító tanárok elnézőbbek lettek volna az elmúlt években a háromszéki magyar diákokkal szemben, de számított, hogy tudták, nem román anyanyelvűé az adott dolgozat, miközben az elvárás ugyanaz, mint a román anyanyelvű diákok esetében – szögezte le a megyei főtanfelügyelő. A román nyelv és irodalom vizsgán 249 magyar diák vett részt, 215-ön megbuktak, 34-en (13,65 százalék) teljesítették az ötöst, a legnagyobb jegy 6,95. Az ebből a tárgyból vizsgázó összes jelölt 20,48 százalékban teljesítette az átmenőt, a román anyanyelvű pótérettségizők körében ez az arány 60 százalék.
Matematikából sem remekeltek a háromszékiek, 32,26 százalékuk kapott ötöst, illetve ennél nagyobb jegyet, legjobbak az eredmények magyar nyelv és irodalombólból (78,87 százalék), de a hatvan sikeres dolgozatból csak egy érte el a nyolcast.
A megyei főtanfelügyelő szerint a digitális javítórendszer bevált, nagyon sok adminisztrációs munkától szabadultak meg, nem kell a dolgozatokat borítékba helyezni, zsákokban szállítani egyik megyéből a másikba, már a vizsgáztató teremben beszkennelik a lapokat a vizsgázó jelenlétében, és a dolgozatok bekerülnek az országos rendszerbe, ahonnan kis adagokban szétosztják a bejelentkező javító pedagógusok között. Olyan, mintha a több száz javító ülne egyetlen virtuális javító teremben és véletlenszerűen kap több tucat dolgozatot értékelésre, amelyeket a számítógépen olvas, javít és pontoz. Háromszéken negyvennégy tanár javított összesen 1877 dolgozatot az ország legkülönbözőbb megyéiből. Kiss Imre szerint jókorra időzítették a rendszer kipróbálását, mert a pótérettségin jóval kevesebb dolgozatot kell kijavítani, mint júliusban, az adott számítógépes platform egyelőre erre volt méretezve és az első napi kis fennakadás kivételével jól működött.
A megóvott dolgozatokat újrajavítják, a végleges eredményeket augusztus 29-én teszik közzé.
