Sokan részt vettek a kedd esti finisszázson, Rizmayer Péter képzőművész installációjának záróeseménye ugyanolyan jó hangulatúra sikerült, mint amilyen a megnyitó volt két hónappal korábban. Már hét óra előtt gyülekezni kezdtek a barátok, ismerősök, szakmabeliek az újabb kulturális események színhelyén, egyesek a Fény-Csűr kialakításával foglalatoskodtak, mások a fotókiállítás berendezésével vagy a tábortűz előkészítésével. Ismét valóra vált a BarnCulture projekt kezdeményezőinek azon elképzelése, miszerint közösségi tereket kellene kialakítani az eredeti funkciójukat vesztett gazdasági épületekben.

Este lévén, igen látványos volt az új installáció: a víz helyébe lámpák, égők, világítótestek kerültek a vedrekbe, a fény-patakba gyertyákat helyeztek el, az épületet erős reflektorokkal világították meg, melyek fénye beszűrődött a deszkafalak résein. A fények részeként lobbant fel a tábortűz is, és ha már a természettel való egyensúly is fontos része volt a kezdeményezésnek, az ég is közreműködött a fényjátékban hatalmas villámokkal, melyek egyike a helyszínhez egészen közel csapódott be, mindenkit megrémítve egy pillanatig.

A kiállításmegnyitón Huszár Szilamér fotográfus köszöntötte a jelenlévőket a három szervező intézmény – Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola, Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének Fotószakosztálya, Magyarországi National Geografic – nevében, aki először eljátszott egy rövid performance-t, majd elmondta, hogy a kiállított felvételek mindegyikének központi eleme a víz, és az is közös bennük, hogy mindegyik fotó Erdélyben készült. A Művészeti és Népiskola felvételei a legutóbbi vargyasi fotótáborban készültek, ezek mellett pedig neves háromszéki fotósok munkái is láthatóak Ferenczi Zoltán Sámuel csűrjében. Amint Huszár Szilamér fogalmazott, ez a kiállítás maga a csoda, hisz élő képek is láthatóak a kiállított felvételek között, a csűr falán ugyanis a kiállított képekkel azonos méretű ablakok vannak, melyeken át a környező táj is részévé vált a tárlatnak. „A megörökített pillanatképeken cseppfolyós és szilárd halmazállapotban látható a víz, az élő képeken pedig pára formájában. Ennél szervesebb kapcsolat nem is létezik a természet és a művészet között” – mondta a szakember.

Rizmayer Péter, a Víz-Csűr megálmodója végezetül lapunknak elmondta: a rendezvény zárása tökéletesre sikeredett, mert minden mindennel összefüggött, bent a vizet fényre cserélték, kint pedig lement a fény, és az eső vette át a főszerepet. Így még inkább kiteljesedett mindaz, amiről a teljes projekt szól, jelentette ki, majd Hermész Triszmegisztoszt idézve a lent és a fent kapcsolatáról beszélt, mely a világ teljességét foglalja magában. „Ebben az egész kezdeményezésben az a legszebb, ahogyan az élet görgeti tovább” – tette hozzá a fotókiállításra utalva, melynek képeit rendhagyó módon, telefonokkal megvilágítva nézegette tovább a késő estében a megnyitó közönsége.