A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális ülését követően arról számolt be, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos napirendi pont ismét világossá tette: tovább kell erősíteni a béke hangját, mert a nagy többség még mindig a háborúval van elfoglalva. A többségi álláspont a fegyverszállítások fenntartása, ami jól mutatja, hogy már mindenki hosszú háborúval számol, ezt bizonyítja az Európai Unió azon javaslata is, amelynek értelmében évi öt-öt milliárd eurót fordítanának katonai segítségnyújtásra a következő négy év során. „Ez a megközelítés rendkívül elszomorító. (...) Ilyenkor kell feltennünk a kérdést, hogy hány ember fog meghalni, hogy még mekkora pusztítást kell elszenvednie Ukrajnának a következő négy esztendőben” – jelentette ki. „Sajnos ez a megközelítés ellen egyedül szólaltam fel a mai nap folyamán is. Mi nem akarunk még négy év háborút, mi azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen.”

Kiemelte, nagy volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország szavazza meg az újabb 500 millió eurós részletet a fegyverszállítások finanszírozására, valamint a 20 milliárd eurós csomagot a következő négy évre. Márpedig ez szavai szerint azt jelentené, hogy a háborúért semennyire nem felelős magyar adófizetők pénzéből a következő években több mint 80 milliárd forintot kellene befizetni. Szijjártó Péter leszögezte: a kormány még csak megvitatni sem hajlandó ezt a javaslatot addig, amíg az ukrán hatóságok le nem veszik az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról. „Az hatalmas ellentmondás, (..) hogy miközben azt várják el tőlünk, hogy a magyar adófizetők pénzéből több tízmilliárd forintot fizessünk fegyverszállításokra Ukrajnának, addig Ukrajna a hárommillió magyar ember bankszámláját vezető legnagyobb bankot a háború nemzetközi szponzorának tartja” – mondta.

Kitért arra is, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hatszemközti tárgyalást kezdeményezett ez ügyben vele és az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával, aki azonban ezt visszautasította. Borrell amúgy ismertette a közösség jogászainak szakvéleményét, akik úgy ítélték meg, hogy az OTP semmilyen EU-s jogszabályt vagy szankciót nem sértett meg a működésével, így ezzel is megerősítést nyert a listázás elfogadhatatlansága.

A miniszter ezután érintette a kárpátaljai magyarok helyzetét is, és sérelmezte, hogy szeptember 1-jétől gyakorlatilag elkezdődött mintegy 15 ezer diák „elukránosítása”, miközben Magyarországon több mint ötezer menekült gyerek folytathatja a tanulmányait. A nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte a Kijev által elfogadott új szabályozást, s hangsúlyozta, Budapest számára ez lesz a fő szempont, amikor majd az EU ősszel vizsgálni kezdi, hogy mennyiben felelt meg Ukrajna az elvárásoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

Közölte, hogy ezúttal is volt tagállam, amely felvetette az orosz nukleáris ipart célzó szankciók szükségét, de a magyar kormány ebben továbbra sem fog engedni. „És nem csak azért, mert ez a nemzeti érdekkel ellentétes, hanem azért is, mert a nukleáris szankciók pontosan jól mutatják, hogyan rombolják a szankciók az európai gazdaság versenyképességét, és hogyan néznek egyesek hülyének minket” – fogalmazott. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok 2023 első felében több mint duplájára növelte az uránimportját Oroszországból, 2005 óta nem volt példa hasonlóan magas számokra.