Brüsszelben állítólag volt asztalborogatás, de lehet, hogy minisztereink fejükre hideg vizes borogatást is tettek. Milyen kegyetlenek velünk ezek a brüsszeli bürokraták! Pedig politikusaink mindig, mindent megígérnek, amiket aztán nem sikerül teljesíteni. De hát a szavazópolgárokkal is ezt teszik, ígéreteiket ők is minden választáskor elhiszik. Úgy látszik, már Büsszelben is megismerték a honi politikát. Tudják, hogy nálunk az a mondás járja: az ígéret szép szó, ezért ígérd meg, ne add meg, s nem károsodsz meg. Így hát nem hisznek kormányunk illusztris tagjainak. Pedig milyen okosan érveltek. Felemlegették, hogy sokba kerül nekünk Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatása, valamint az ukrán gabonaexport. Mindezt köszönik szépen Brüsszelben, viszont nem hatódtak meg különösebben. Aztán – mondták – azért nőtt a deficitünk, mert nem vettek fel a schengeni övezetbe. (Ezért ők a hibásak!) Érdekes az is, hogy azon kevesek közé tartozunk, akik a nemzeti össz­termékből (GDP) 2,5 százalékot fordítunk honvédelemre. (Amikor egyébre alig jut.) Az Európai Bizottság (EB) felelősei nem mondták, hogy ezért haragudnának.

Csakhogy az EB azon lovagol, amiről szegény kormánytagok nem tehetnek. Például a speciális nyugdíjak reformján. Hát azt a parlament nem meg akarta valósítani!? Nem tehetnek róla minisztereink, hogy az alkotmánybíróság megakadályozta az elképzelések végrehajtását. A nyugdíjreformot is kérik tőlünk, de az a helyzet, hogy több nyugdíjas van, mint dolgozó ember, és ha a sok kis nyugdíjasnak megemelik a nyugdíját, akkor a különlegeseket miből fi­zetenék?

Eddig úgy-ahogy ki tudtuk magyarázni a költségvetési deficitet, mert az EB elnézőbb volt a koronavírus-járvány miatt, ugyanis mi sem reklamáltunk az általa nekünk feleslegesen beszerzett védőoltások miatt. Az államkasszából fizetettek javadalmazása sem tetszik az EB-nek, pedig azt ügyesen meg tudták oldani, mert hiteleket vettek fel úgy, hogy azok összege már meghaladja a GDP ötven százalékát. Most a jövő évi választások előtt elfogadnak valami elveket a pénzügyi rendszer megreformálásáról, amiről azt gondolom, hogy a szegényebb réteg (és a kultúra stb.) attól fog koldulni. Majd vezetőink bolondok lesznek nyíltan olyan döntéseket hozni, amelyek az államkassza bevételeit növelik, mégpedig úgy, hogy megsarcolják a „népet”. Majd csak úgy csendben, felelősségvállással, hadd lássa az EB, milyen szófogadók. Aztán majd jönnek a választások, s hátha nem lesz semmi belőlük.

Az Európai Bizottság nem akarja megérteni, hogy nem lehet nálunk csökkenteni például a minisztériumok és azok alkalmazottainak számát. Most sem jutott elég minisztérium a szociáldemokratáknak (a PSD-nek) és a nemzeti liberálisoknak (a PNL-nek), ezért ki kellett rúgni az RMDSZ-t a kormányból, hogy legyen még három.

Az EB azt mondja, hogy a különleges nyugdíjakra kivetett különadót meg kell emelni, és kifogásolták, hogy az állami vállalatokat továbbra sem szakemberek, hanem a politikusok rokonai, barátai vezetik, hozzáértés nélkül, rossz hatékonysággal.

Azt kellett volna mondania a miniszterelnöknek és minisztereinek Brüsszelben, hogy kéréseik rendben vannak, de képzeljék el: ha mi most hazamegyünk és minden követelésüket végrehajtjuk, az azt jelenti, hogy jövőben nem nyeri meg a választásokat a PSD–PNL–GPL (Cseppfolyós Autógáz) koalíció, hanem például a szélsőséges AUR kerül hatalomra, és akkor ők jönnek ide tárgyalni, és azok ugyanúgy, mint mi mostanáig, mindent megígérnek, de majd ők sem tartják be. Sőt, még azzal is fenyegetőzhetnek, hogy kiállítják Romániát az unióból.

Borítókép: Facebook / Marcel Ciolacu