A rendhagyó eseményen jelen volt Németh Csaba volt szenátor, Both Hajnal, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.

Nyitányként Albu Erika előadóművész A Kárpátokban megfújták a trombitát című katonadallal, és Józsa Irén Pro Urbe díjas magyartanárnő szavalattal köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően beszédet mondott Both Hajnal konzul és Kiss Erika, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kézdiszéki Szervezete és a Kézdiszékért Egyesület elnöke.

Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi adjunktus, a szerző beszélgetőpartnere bemutatta Iochom István Katonasors című könyvét, amely 41 hajdani munkaszolgálatos katona visszaemlékezését gyűjti össze 19 felső-háromszéki településről – köztük Kézdivásárhelyről, Torjáról, Futásfalváról, Kézdiszentlélekről, Kézdikővárról, Kézdiszárazpatakról, Dálnokból, Csernátonból, Lemhényből, Kézdialmásból, Kézdimartonosról. Mint mondta, a kötet hiánypótló és értékteremtő az erdélyi magyar irodalom, de legfőképpen a felső-háromszéki magyarság számára.

Iochom István a tavalyi év folyamán kereste fel az egykori munkaszolgálatosokat, hogy történeteiket kötetbe gyűjtse, megidézve az 1950–1961 közötti időszak kilátástalan nyomorúságát. A kötet függelékében Márton Ilona mesél férjéről, Márton Gyárfásról, aki szintén munkaszolgálatos volt, s nem mellesleg kiemelt szerepet kapott az ozsdolai betyárok, Dézsi Dénes és Pusztai Ferenc története, melyet Iochom István már korábban több alkotásban és fórumon is közzétett.

A munkaszolgálati rendszer bemutatására a szerző Németh Csaba volt szenátort kérte fel, majd Márton Ilona keserűséggel teli beszámolója következett, amely a közönség soraiban sokakat mélyen megérintett. A megemlékezés közvetlen és meghitt formája többeket arra buzdított, hogy szót kérjenek s megosszák megrendítő tapasztalataikat, majd kifejezték köszönetüket a szerzőnek a kötet megírásáért.

A bemutató végén ünnepélyes keretek között átadták a tiszteletpéldányokat a hajdani munkaszolgálatosoknak. Kányádi Sándor Tömegsír-vers című versét Józsa Irén szavalta el, majd ismét beszédet mondott Kiss Erika, aki Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versével emelte a hangulatot. Végezetül Albu Erika szívmelengető zenei előadása zárta az eseményt, amelyet állófogadás és kötetlen beszélgetés követett.

A kötetbemutatóval egybekötött volt munkaszolgálatos katonatalálkozón bizonyára több felső-háromszéki magyart is meghatott Iochom István kötete, akinek munkássága példaértékű számunkra, a megjelent könyv által munkaszolgálatosaink történetei mostantól a mi történeteink lettek, sorsuk a mi sorsunk is. Elbeszéléseiken keresztül érezzük a régi idők terheit, ami inkább megerősítette, mintsem megtörte honfitársainkat, akikre büszkén emlékezhetnek a fiatalabb nemzedékek is.

Pál Andrea Bernadett