A hírportál írása felidézi, hogy a Benedek Barna által vezetett Vadállomány Professzionális Kezelését Célzó Egyesület nyerte a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett tudományos igényű felmérésre kiírt közbeszerzést. Az illetékesek a kutatás eredményei alapján változtatnának a lakott településeken egyre nagyobb gondot okozó védett barnamedve-állomány kezelésén.

A munkacsoportot a háromszékiek mellett a Buzău megyei vadász- és sporthorgász-egyesület szakemberei alkotják. 300 fő végzi a terepmunkát szőr-, szövet- és ürülékmintát keresve, amelyekből genetikai mintát vesznek. Eddig több mint nyolcezer mintát elemeztek ki, és kiderült, hogy három mintából egy különböző állattól származik, így csaknem háromezer medvének már bizonyított a léte. Benedek Barna szerint, ha a további eredmények is ezt a tendenciát követik, mintegy hatezer példány létét fogják tudni bizonyítani. Ez azonban korántsem jelenti a teljes állományt, rá lehet számolni 25–30 százalékot, mert képtelenség minden medvétől genetikai mintát nyerni, sok állat él az ember számára megközelíthetetlen helyeken – mondta a hírportálnak.

Emlékeztetett arra, hogy a Marian Dracea Erdészeti Kutatóintézet az élőhelyek felmérése után arra jutott, hogy az országban maximum négyezer medvének lenne élőhelye, így kijelenthető, hogy kétezer állat a természetes élőhelyén kívül kénytelen élni. „Kimondom, ezeket a medvéket, amelyek bemennek a falvakba, városokba, házakba, élelmet kunyerálnak az autósoktól, ki kellene lőni, mert ők már a bocsaiknak is ezt a viselkedésmódot örökítik tovább. Csak így lehet ezt a viselkedésbeli anomáliát visszafordítani, megszüntetni” – idézte Benedek Barnát a Székelyhon.

Benedek Barna szerint az áthelyezés nem megoldás, az elköltöztetett állatok 99 százaléka visszatér oda, ahonnan elvitték, vagy az új helyen okoz hasonló problémát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a medvék számára alkalmas romániai élőhelyek tíz százaléka az elmúlt tíz évben elvesztette eltartóképességét a különböző beruházások miatt, így az emberi tevékenység által okozott hatást is csökkenteni kellene.

Elmondta, hogy a genetikai minták alapján történő medveszámlálást év végéig kellene befejezni, de a szaktárca meghosszabbítaná a szerződést, hogy pontosabb képet kapjon. A mintagyűjtéssel számos értékes tudományos adat is nyerhető a medvék korcsoport vagy nem szerinti összetételéréről, területhasználatáról, mozgáskörzetéről – mutatott rá Benedek Barna.

A környezetvédelmi tárca korábban évente 400–450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, azonban 2016-ban betiltották a populációszabályozó medvevadászatot, és az állomány elszaporodott. A lakott területekre egyre gyakrabban belátogató nagyvadak számos esetben okoztak személyi sérülést és anyagi kárt. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint az utóbbi hét évben ötvenszeresére nőtt a medvék okozta károk száma és ötszázszorosára az értékük. Míg korábban hét, zömében erdélyi megyéből érkeztek medvekárokról szóló jelentések, tavaly már az ország fele, 23 romániai megye volt érintett.