KármentőPereljük be Ausztriát

2023. szeptember 20., szerda, Jegyzet
Kuti János

Jó lenne, ha a schengeni övezethez tartoznánk, hogy ne kelljen órákat állni a román–magyar határon. Bizakodhatunk (ismét), hogy ez megvalósul, mert a múlt szerdán is megmondta az Európai Bizottság elnöknője, Ursula von der Leyen, hogy Romániának csatlakoznia kell, és meg is magyarázta, miért. Azért, mert Románia (és Bulgária is) bebizonyította, hogy oda valók vagyunk. Gyerünk, vegyük fel őket végre! – szólított fel mindenkit.

Csakhogy Ausztria rögtön visszautasította ezt a felszólítást. Az osztrák belügyminiszter azt mondta, ennek semmi értelme, mert még több határellenőrzésre lenne szükség, nem kevesebbre. Pedig mi milyen stréber, jó tanulói vagyunk az uniónak, amely most nem hosszabbította meg a gabonaimport tilalmát Ukrajnából. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia máris bejelentette, hogy nemzeti hatáskörben meghosszabbítja, sőt, még bővíti is a tilalmon levő termékek skáláját. De Románia csak azután dönt a tennivalókról, miután (hétfőn) Kijev bemutatja terveit ezzel kapcsolatban.

Miniszterelnökünk, Marcel Ciolacu jól megfenyegette Ausztriát a Der Standard újságnak adott interjújában. A vétó miatt megtámadjuk Ausztriát az Európai Unió Bíróságán, és kártérítést követelünk, mert az legalább kétszázalékos kárt jelent a nemzeti jövedelmünkben. Ezért fizessen Ausztria! Éppen annyit, amennyivel nagyobb az államháztartás hiánya a megengedettnél, és amit az unió számonkért tőlünk. (Így nem kell majd a jól megérdemelt állami fizetésekhez, pótlékokhoz és speciális nyugdíjakhoz sem nyúlni.)

Különben is, ha minden kötél szakad, mi is tudunk bosszút állni. Például megvétózzuk csatlakozásukat a Sky Shield (Égi Pajzs) kezdeményezéshez, és akkor nem lesz semmi esélyük megvédeni magukat például az oroszoktól, vagy ha mi rendesen hadat üzenünk nekik a schengeni vétózás miatt, akkor tőlünk sem, mert az unió is mellettünk áll.

Elnökünk, Klaus Iohannis szerint (aki nem egy forrófejű államfő) nem eszik olyan forrón a kását, és azt mondta, hogy most melegében és izgalmában mindenféle elemzők mindenféle megoldással állnak elő. Nem fogjuk az unió bíróságánál megtámadni ezt az ügyet, amelyet diplomáciai úton kell megoldani. Ő anyanyelvi szinten tudna osztrákul beszélni az osztrákokkal, csak azt nem tudni, vajon miért is nem teszi. Azt is állította, hogy az sem igaz, amit az osztrák kancellár állít, hogy Románián keresztül lenne nagyon aktív a migráció.

Miniszterelnökünk azért is bírálta Ausztriát, mert földgázfogyasztásának 55 százalékát az oroszoktól szerzi be, ami nagy hiba, és teljesen be kellene tiltani, hogy az Európai Unió tagállamai és a demokratikus országok gázt vagy egyebet vegyenek az oroszoktól. A Der Standard újságírója megemlítette, hogy az Európai Unió főképviselője Ausztriá­ban, Martin Semayr azt mondta: minden egyes gázszámlával véres pénzeket küldenek Putyinnak azért, hogy háborúját folytathassa. És Ciolacu úr teljes mértékben egyetértett Selmayr úr véleményével.

Annyi jó ötlet született már, amelyeket hallhattunk-láthattunk, hogy ha azoknak felét megvalósítanánk, Ausztria ijedten egyezne bele schengeni csatlakozásunkba. Ilyen az OMV és az Erste Bank kiebrudalása vagy bojkottálása, és ha azok megvalósulnának, akkor be sem kellene perelnünk Ausztriát. Egy osztrák jogi szakértő szerint pert indítani lehet Ausztria ellen, de „azt sikerre vinni semmi esély nincs”.

Mindenesetre jól megijesztettük Ausztriát, mert az osztrák külügyminiszter ezek után magyarázkodni kezdett. Szerinte országa érdekelt a schengeni övezet kiszélesítésében, de az illegális migráció egy valós dolog. Állásfoglalásuk soha nem irányult EU-s partnerük, Románia ellen, a román kormány vagy a román nép ellen. 2022-ben 110 000 menedékkérelmet kaptak. Ráadásul azok 75 százaléka egyetlen EU-s országban sem volt nyilvántartásba véve, legtöbben Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül érkeztek.

És bizony gyakran hallottam azt, tulajdonképpen Magyarország a hibás amiatt, hogy tőlünk migránsok jutnak el Ausztriába, mert miért engedik át őket a magyarok!? És azt is állítják, végül is a magyarok csak szóban mondják, hogy szeretnék a schengeni övezethez való csatlakozásunkat. Miért nem engednek át minket a határon ellenőrzés nélkül, ha olyan erősen mellettünk vannak? – kérdezik sokan.

 

Borítókép: Marcel Ciolacu. Fotó: gov.ro

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1529
szavazógép
2023-09-20: Közélet - Váry O. Péter:

A Budai Krónika és az öt faktor

Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai Krónika megjelenésének 550. évfordulójára különleges kiadványt jelentetett meg az Országos Széchényi Könyvtár: a krónika hasonmás kiadása mellett a latin szöveg és annak javított magyar fordítása, illetve magyar és angol nyelvű kísérőkötet alkotja a csomagot – ennek bemutatására került sor múlt szerdán Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
2023-09-20: Közélet - Nagy B. Sándor:

Beláthatatlan táj és „csendsötét”

Rendhagyó volt az idei sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál záró irodalmi eseménye, Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regényének bemutatóját ugyanis egy, a regényből készült performatív színházi előadás kísérte, melyet a Tamási Áron Színház előcsarnokából nyíló Pálffy Teremben láthattak az érdeklődők Oproiu Nicolette marosvásárhelyi fiatal színésznő előadásában. A szerzőt és az előadót György Evelin irodalmár faggatta az előadás után.