A kisemberek és a kisvállalkozók mindenképpen rosszul járnak, ez látszik a kormány intézkedéscsomagjából, amit tegnap tettek közzé, miután két hónapig méricskélték a várható hatást. Na nem tanulmányokkal és számításokkal, hogy melyik módosítással mennyit zsebelhet be, illetve takaríthat meg, hanem mindeddig fel nem vállalt, csak cseppenként, a hátsó ajtón kiszivárogtatott ötletekkel, amelyekkel inkább a lakosság tűréshatárát tesztelték és tágították.
Mostanra már eléggé belefáradt mindenki a kormány ködfelhőivel való birkózásba. Ami nem ért véget, hiszen ma sincs tiszta képünk arról, amit kifőztek: a bennfentes fővárosi sajtó értesülései szerint még hétfő estétől kedd reggelig is változtattak ezt-azt a törvényjavaslaton, és utána még tárgyaltak egy sort az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség képviselőivel. Kelemen Hunor pedig meg is szabta az árát annak, hogy a szövetség ne a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bizalmatlansági indítványát támogassa a parlamentben: el a kezekkel a kultúrától, mondjanak le a kis létszámú művelődési intézmények összevonásáról és a kultúrára, sportra, vallásra fordítható összegek korlátozásáról. Ez helyes beszéd, csakhogy mások is bajban lesznek, ha a Ciolacu-csomag átmegy.
Az IT-szektor jól kereső alkalmazottjainak megadóztatásával még egyet lehet érteni: a Năstase-korszakban bevezetett kedvezmény egy induló ágazat megsegítésére szolgált, és el is érte célját, ma ez az egyik dübörgő, növekvő része a gazdaságnak, az átlagnál magasabb munkabérekkel, szóval nem szorul már támogatásra. A minimálbér tervezett növelését sem vitatja senki, mert nettó 1600 lejből csakugyan nem lehet megélni. Ám a kormány bruttó 300 lejes ráadását simán el fogják vinni az áfaemelések, amelyek láncban hozzák majd a drágulásokat. A nyomorgó tömegek – 1,2 millió munkavállalóról van szó – tehát nem nyernek semmit, miközben az állam nagyobb adókat inkasszál tőlük. Legjobban azonban a vállalkozókat sújtja az intézkedéscsomag: újabb és újabb réteg bőrt készülnek lenyúzni róluk, és ez különösen bántó, ha összevetjük az állami szektorban tessék-lássék bejelentett megtakarításokkal, az üres állások zárolásával és néhány pótlék korlátozásával, habár ezek miatt már ugrott is néhány szakszervezet. És a magánszférát ki védi meg?
Vannak aztán nevetséges vagy inkább tragikomikus elemei is a Ciolacu-csomagnak. A fedezet nélküli vagyonok büntetőadója például afféle populista porhintés: ha törvénytelen a javak eredete, akkor tessék elkobozni azokat, a törvényszegőt pedig tessék bezárni. Persze, ehhez független igazságszolgáltatás kellene, ami nekünk nincs, hiába szüntette be az Európai Bizottság a 16 éve tartó megfigyelést. Pár napra rá le is csapott a kormány: azt üzeni ezzel a büntetőadóval, hogy szabad lopni, csak az államnak le kell adni a megfelelő részt. Ha tudják ezt alkalmazni, mert ugyan ki fogja megmondani, hogy melyik házat vagy autót vették piszkos pénzen? Az adóhatóság, amely meglévő feladataival sem bír, hiszen az adóbegyűjtés szintjén is az EU sereghajtói közé tartozik Románia?
A legrosszabb az, hogy ez a fércmunka nem fedi a költségvetési hiányt, tehát jöhet még egy következő csomag is.
Borítókép: Marcel Ciolacu. Fotó: gov.ro