A tárlat megnyitóján a fotós úgy értékelte, képeire 50–60 ezren lesznek majd kíváncsiak, s mivel a pontos számok egyelőre nem ismertek, bizonyossággal annyi jelenthető ki, hogy e másfél hónap alatt több tízezren látogatták e szabadtéri kiállítást, idegenforgalmi szempontból is erősítve térségünk vonzerejét, hiszen a székelyföldi nézők mellett távolabbi vidékekről is érkeztek. Nyári estéken tömegesen szemlélték a fotókat, baráti társaságok, kíváncsi, magányos vagy csupán pár fős nézelődők váltogatták egymást a megvilágított óriásparavánok előtt. Mindez pedig közösségi és kulturális szempontból egyaránt jelentős, sepsiszentgyörgyi kiállítást ennyien még nem tekintettek meg.

E vizuális élmény megszületéséhez nem csupán helybéli kezdeményezőkre, az ötletet felkaroló önkormányzatra s a látogatókra volt szükség, hanem mindenekelőtt magára az alkotóra. Máté Bence az a magyar fotográfus, aki harmincnyolc évesen világviszonylatban is ismert és elismert, aki  bebizonyította, ha merészet álmodik, kitartó és következetes, bizony egy vidéki, alföldi srác is érhet el olyan sikereket, amelyek – sportnyelven szólva – egyenértékűek számos világbajnoki aranyéremmel. Ezeket egyébként természetfotósként be is gyűjtötte, mégis, érdemes úgy is tekinteni a Pusztaszeren élő és alkotó Máté Bencére, mint egy magyar népmese hősére, aki elszánt legényként indulva többször is legyőzte a hétfejű sárkányt, sőt, végül királlyá is koronázták. Ő nem csupán egy zseniális természetfotós, hanem egy kortárs példakép, aki a képeivel és magatartásával a természet iránti alázatra ösztönöz, arra, hogy hétköznapi életvitelünkben, egyszerű, kis megvalósítások révén is próbáljunk kíméletesek lenni világunkkal, mert egyre nagyobb a környezeti terhelés, és mi csak vendégek vagyunk a természetben. Mi több, Máté Bencét oktatási kérdések is foglalkoztatják, nevezetesen az, hogy miként, hogyan lehetne vonzóbbá, érdekesebbé és szerethetőbbé tenni a tanulási, tanítási folyamatot, hogy a mai diákok ne elforduljanak az iskolától, mint annak idején ő, hanem szeressék meg azt, mert ez egyénnek és társadalomnak egyaránt hasznára válik. Rendszerekben, összefüggésekben gondolkodik, nem csupán természetfotózás és ökoszisztémák esetében, hanem minden téren. És ugyanúgy lenyűgözi, fotografálja saját kertjének élővilágát, mint távoli, egzotikusabbnak tűnő világokat, arra bátorítva, fedezzük fel, ismerjük meg saját, közeli mikrokozmoszainkat.

Máté Bence tizenhárom éves korában kezdett el fotózni ma is kedvencnek tartott helyén, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol felnőtt. Lépésről lépésre haladt, az akkori filmes technikával önfegyelmet, válogatási készséget is tanult, hiszen még híre-hamva sem volt a digitális fotográfiának. Később olyan műszaki újításokat eszközölt, detektív­üveges leseket épített, amelyekre a képek szemlélői nem is gondolnának. Ez nem is baj, hiszen a néző számára a vizuális élmény az elsődleges, a természet nagy pillanatainak és az élővilág – madarak, vadak, leveleket cipelő hangyák – dokumentálása. Ám mindezek hátterében, a több millió felvétel mögött ott húzódik a gigászi munka, egy-egy téma évekig tartó – esetenként akár évtizedet is meghaladó! – követése, vagyis fotografálása. Órák, napok, hetek, hónapok, évek a lesben – ez Máté Bence élete. De mindannyiunk örömére, ismert a végeredmény: a természet nagyszerűségének, az élővilág rejtett jeleneteinek ezernyi, művészi értékű fotója, dokumentuma, kiegészítve magyarázatokkal, kis történetekkel.

Szerencsések, akik láthatták ezt a csodát, bepillanthattak Máté Bence világába. Vallja, hogy mindig lehet jobbat és érdekesebbet fotózni, hogy a természetfotózás egy csodavilágba vezeti be a nézőt. Közel hatvan országban fényképezett már, tudja, hogy vonzó és érdekes Afrika vadvilága, de mégis a Kárpát-medence a miénk. Az a szívügye. És noha természetfotózási teljesítménye nehezen utolérhető – egyszerűbben fogalmazva: lehetetlen –, mégis, fotografálásnál többről van szó. Ugyanis szemlélet, alázat, kitartás, lelemény, munkabírás tekintetében is olyan példát mutat Máté Bence, amely minden felfelé tekintő ember számára fontos és figyelmet érdemel.

Borítókép: Nyáresti nézők Máté Bence sepsiszentgyörgyi természetfotó-kiállításán. Fotó: Facebook / Sepsiszentgyörgy Önkormányzata