Nő a minimálbér

A kabinet szerda délután első olvasatban tárgyalta a kedden nyilvánosságra hozott tervezetet, amellyel az államháztartási hiányt akarják mérsékelni. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a közvitára bocsátott törvénytervezetet az állami kiadások csökkentésére, az adócsalás visszaszorítására, a luxus és az extraprofit megadóztatására és a méltányosság biztosítására alapozták. A kormányülésen Ciolacu kifejtette: Románia nem engedheti meg magának a jelenlegi „lyukacsos” adórendszert, amelyben a kivételek és kedvezmények évi 75 milliárd lejnyi, vagyis a GDP majdnem 5 százalékát kitevő veszteséget okoznak a költségvetésnek, és adóparadicsommá teszik az országot. A kormányfő szerint a kivételek fokozatos felszámolásával, az adórendszer méltányosabbá tételével párhuzamosan a bruttó minimálbért is növelik a jelenlegi 3000-ről 3300 lejre, az építőiparban pedig az eddigi 4000-ről 4500 lejre.

Megugrott a költségvetési hiány

A szerda esti kormányülés után tartott kormányinfón Marcel Boloș pénzügyminiszter közölte, jogosak a román államháztartási hiánnyal kapcsolatos brüsszeli aggályok, a költségvetési törvényben ugyanis 4,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, de a deficit már májusban 2,33 százalékos volt, augusztus végére pedig elérte a GDP 2,66 százalékát. Az Európai Bizottság (EB) számításai szerint költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedések hiányában a román államháztartási hiány a tervezett hiánycél másfélszeresét, a GDP 6,84 százalékát is elérheti. Boloș megerősítette, hogy amennyiben nem sikerül mérsékelni a deficitet, az EB felfüggesztheti a túlzottdeficit-eljárás alatt álló Románia hozzáférését az uniós forrásokhoz, az ország pedig 75 milliárd euró uniós forrást veszítene el. A tárcavezető azt is kijelentette, a bankokra kivetett többletadó – a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő adót kell fizetniük évente – miatt nem fognak drágulni a hitelek.

Tüntetések kezdődtek

A pénzügyminisztérium előtt tüntettek tegnap a köztisztviselőket, börtönőröket, kulturális intézmények alkalmazottjait tömörítő Publisind szakszervezet képviselői, egyebek mellett azt kifogásolva, hogy a kormány korlátozná a pótlékokra, étkezési és üdülési utalványokra jogosultak körét, megvonná a hétvégi munkáért járó túlórapénzt, a krónikus létszámhiány ellenére felszámolná a betöltetlen közalkalmazotti állásokat, összevonná a kisebb intézményeket. A megszorító intézkedések ellen más ágazatok – köztük a hiányzó adóbevételek hatékonyabb behajtására hivatott ellenőrök – is lázonganak, és további tüntetéseket helyeztek kilátásba.
Bizalmatlansági indítvány

A REPER alakulathoz tartozó független képviselők csütörtökön bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt készülnek benyújtani. Andrei Lupu független képviselő egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy csütörtök reggel elküldte a Ciolacu-kormány ellen irányuló, általuk megfogalmazott bizalmatlansági indítvány szövegét a teljes ellenzéknek (Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), RMDSZ és a Jobboldal Ereje párt), kivéve a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), amellyel nem kívánnak együttműködni. Lupu szerint ha a REPER, az USR, a Jobboldal Ereje és az RMDSZ összefog ebben az ügyben, meglenne a kellő számú aláírás a bizalmatlansági indítvány aláírásához. Lupu felszólítást intézett a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) is, hogy „ha vannak még az alakulatban liberális elvek”, támogassák az indítványt, és vállalják a REPER mellett a kormányalakítást a Ciolacu-kabinet bukása esetén.

Visszaélésre ad lehetőséget

Kedvezőtlenül véleményezte tegnap a Gazdasági és Szociális Tanács a kormánynak az adótörvénykönyv módosítását célzó tervezetét, amely arról rendelkezne, hogy rendkívüli költségvetési hiány esetén az új adók bevezetése, a jelenlegiek emelése vagy bizonyos adókedvezmények eltörlése a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított 6 hónapnál rövidebb időn belül léphessen hatályba. A testület egyebek mellett azzal indokolta a kedvezőtlen véleményezést, hogy a javasolt intézkedés kiszámíthatatlan adókörnyezetet teremtene. Hangsúlyozták továbbá, hogy míg a sürgősségi rendelet tervezetének indoklásában az adóügyi módosítások 6 hónapnál rövidebb időn belüli hatályba lépéséről van szó, a tervezet szövegében az szerepel, hogy a módosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után azonnal életbe léphetnek. Mivel a javasolt törvénymódosítás nem meghatározott időre és helyzetre szól, hanem állandó maradna, a kormány bármikor élhetne az adók, illetékek és adókedvezmények módosításának lehetőségével, anélkül hogy figyelembe venné a polgárok és az üzleti szféra valós igényeit – tették hozzá.