Legutóbb a héten kenőpénz elfogadásának gyanúja miatt harmincnapos vizsgálati fogságot rendeltek el a fővárosi polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó Bukaresti Kórházak és Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóságának (ASSMB) aligazgatója, Cristian Plută ellen. A Colentina Kórház menedzserét, akitől 20 ezer eurót kért és kapott Plută azért, hogy őt nevezzék ki az említett kórház élére, házi őrizetbe helyezték. (A menedzser korábban a Konstancai Egészségbiztosítási Pénztár főnöke volt.) A pénzt egy bukaresti vendéglőben kapta meg a megvesztegetett, ahol főnöke, a vezérigazgató hölgy is jelen volt, akinek a pénz felét átadták, de ő felvételt készített az esetről, ami most a bizonyíték a vesztegetésre. Máris vannak, akik azt mondják: jobb, ha a hölgy hallgat és elfogadja a pénz felét, a 10 ezer eurót, mert az jól jött volna neki csekélyke (olyan nettó 10 ezer lejes) fizetése mellé.

Az újsütetű kórházmenedzsernek biztosan megérte 20 ezer eurót fizetni vadonatúj állásáért, mert úgy számolhatott, hogy az vagy megtérül a kórházban kapott javadalmazásából, vagy új alkalmazások estén ő is kérhet és kaphat némi csúszópénzeket. Aztán nem is tétlenkedett a kiadott kenőpénz visszaszerzésében. Állítólag meghosszabbította 72 alkalmazottja telefon-előfizetését, amiért hűségpontokat kapott, 8200 euró értékben (áfa nélkül), amivel három mobiltelefont és három okosórát vehetett. És ugyebár nem beszélhet egyszerre három telefonon, és nem viselhet három okosórát sem, azokat továbbadhatja például kenőpénzek helyett.

Egy új, készülő törvény szerint 70 százalékkal akarják megadózni a be nem vallott jövedelmeket. (Mostanig 16 százalékkal adózták.) De ez csak 2024. július elsejétől lépne életbe. Addig van idő rendezni, eltüntetni, átíratni, eladományozni... Ezzel leginkább a nagy értékű javakkal, drága autókkal, házakkal dicsekvőket vették célba. Mert bizony lehet látni ilyen feltűnési viszketegségben szenvedőket, akik ezekkel dicsekednek, mint az okos drogosok a Facebookon.

Ha Cristian Plută nem akarja megvesztegetni a vezérigazgató hölgyet is, hanem egyedül teszi el a pénzt, majd bevallja jövő év július elsejéig, hogy nem tudja megmagyarázni ő maga sem, honnan került hozzá sok pénz, akkor fizet utána 16 százalék adót, és megússza az ügyet. Azzal is gyanúsítják, hogy 60 ezer euró kenőpénzt kapott egy üzletembertől azért, hogy annak cégét bízzák meg több bukaresti kórházban elvégzendő munkálatokkal.

Ha az a vállalkozó, aki a kórházfelújítások elnyerése érdekében a munkálatoknak öt százalékát adta lezsírozásként, csak tízszázalékos szolid haszonnal is dolgozik, marad neki 60 ezer euró haszna. Aztán, ha elnyeri a munkálatokat, és esetleg kiadja alvállalkozásoknak, azon is spórol valamit, vagy azok elnyeréséért ő is kér kenőpénzt.

Törvénybe kellene iktatni, és megszabni, hogy egy állami vezérigazgatói állásért mennyit kell befizetni az államkasszába. Aztán mondjuk, egy aligazgatói posztért feleannyit, és így tovább, minden állami állás elnyeréséért. Minél alacsonyabb egy beosztás, annál kevesebbet. Mindenki, aki pályázik, készíthetne egy számvetést, hogy megéri-e neki? Feltételként lehetne szabni azt, hogy az illető valamelyik kormánypárt támogatottja legyen, és alkalomadtán ő is támogassa azt a pártot. A liciteknél, melyeket az állam hirdet meg, ugyanígy nyilvánosan kellene megszabni, hogy a munkálatok elnyeréséért mennyit kell lepengetni az államkasszába.

De egy kis probléma még így is adódhat. Ugyanis ezeket a tárgyalásokat valakiknek le kell bonyolítaniuk, és nem tudni, miként lehetne megakadályozni, hogy azok nehogy saját zsebre dolgozzanak és kenőpénzeket fogadjanak el. Viszont azokat is meg lehetne adózni.

Borítókép: Pixabay