A RFI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy a két kormánypártnak a parlamentben hatvanszázalékos többsége van, ezért a Ciolacu-kabinet akkor is talpon marad, ha a bizalmatlansági indítványt a teljes ellenzék megszavazza. Ám ez nem jelenti azt – tette hozzá –, hogy az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt, ha a deficitcsökkentő törvénytervezet beterjesztésekor a kormány nem veszi figyelembe a kifogásaikat. A politikus megemlítette: az egyik javaslatuk az, hogy a nagy értékű ingatlanokra és gépkocsikra kivetett „luxusadó” az önkormányzatoknál maradjon, mert az ingatlanadók a települések bevételének jelentős részét képezik.

Kelemen elmondta, hogy egyelőre még tárgyalnak a kormánypártokkal a törvénytervezet módosításáról. Ha pedig a koalíció a jövő heti parlamenti beterjesztése előtt a jogszabályjavaslatot úgy alakítja át, hogy ne sértse a helyi autonómia és a szubszidiaritás elvét, ne avatkozzon be az önkormányzatok munkájába, illetve az adóügyi fejezetben is változtatnak néhány előíráson, akkor az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt. „Számunkra az első és legfontosabb, hogy megoldjuk ennek a tervezetnek az égető problémáit (...). Megértem a bizalmatlansági indítvány szükségességét, de megértem a helyi hatóságok, a helyi közösségek és az üzleti szféra elvárásait is” – nyilatkozta a szövetségi elnök.

A politikus beszélt arról is, a kormány által bejelentett intézkedések „egy meglehetősen nagy költségvetési hiányt hivatottak fedezni”, ám ezeket sebtében, rögtönözve, a közép- és hosszú távú hatásaik felmérése nélkül gondolta ki a koalíció. De az intézkedések között akadnak olyanok is – például az árbevétel-arányos különadó bevezetése a nagyvállalatok számára –, amire egy évvel ezelőtt éppen az RMDSZ tett javaslatot – tette hozzá.