Segít eligazodni a világban Viripajev darabja

2023. szeptember 28., csütörtök, Közélet

Ivan Viripajev Iráni konferencia című szövegének magyar nyelvű ősbemutatója több szempontból is rendhagyó produkciónak ígérkezik – mondták el sajtótájékoztatójukon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház legújabb előadásának alkotói.

  • Pálffy Tibor, Pál Ferenczi Gyöngyi, Bocsárdi László és Kozma András a sajtó­tájékoztatón. Fotó: Albert Levente
    Pálffy Tibor, Pál Ferenczi Gyöngyi, Bocsárdi László és Kozma András a sajtó­tájékoztatón. Fotó: Albert Levente

Pál Ferenczi Gyöngyi megbízott igazgató, aki színészként is részt vesz az előadásban, elmondta, több színház játszotta már Viripajevnek ezt a darabját, magyarul azonban még nem mutatták be, a rendező kérésére készült el a magyar nyelvű fordítás. Az előadásnak két bemutatója lesz, október 3-án és 5-én, ugyanis kettős szerep­osztásban láthatja majd a közönség.

Túl sok jó színésze van a színháznak ahhoz, hogy valaki kimaradjon ebből az előadásból, és túl jó ez a szöveg ahhoz, hogy csak kevesen dolgozzanak rajta – mondta Bocsárdi László rendező, aki szerint olyan a társulat számára ez a produkció, mint egy kurzus vagy szellemi utazás. „Válaszút elé ért a mi európai kultúránk, olyan pontban vagyunk, ahonnan szétfutnak az utak, és nem tudjuk, hogy melyiken fogunk tovább indulni, hogyan tudunk megbirkózni a más kultúrákkal való keveredéssel” – fogalmazott. Bevallása szerint először románul olvasta el a szöveget, és azonnal eldöntötte, hogy színpadra viszi Sepsiszentgyörgyön. Mint kifejtette, manapság annyi a kifejezésre jutó gondolat és vélemény, hogy eltéved közöttük az ember, és Viripajev darabja segít eligazodni a világban. A konferencia egy nagyon divatos kommunikációs forma, de távol áll a színháztól, ezért az volt a legnagyobb kihívás az alkotók számára, hogy megpróbálják lebegővé, költőivé tenni a szöveget úgy, hogy közben annak rendkívüli ereje is érvényesülni tudjon. Viripajev életművének egyfajta összegzése ez a darab, a nagy világmozgás fölé emel, ahonnan könnyebben megértjük mindazt, aminek tanúi vagyunk a hétköznapokban – tette hozzá Bocsárdi.

A kortárs nemzetközi drámairodalomból talán Viripajev képviseli a leguniverzálisabb gondolatiságot – mondta a sajtótájékoztatón Kozma András, a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, aki korábban több más darabját is lefordította már a szerzőnek. Mint elhangzott, az Iráni konferencia mottója a Hamletből való, és az sem véletlen, hogy ez a konferencia Dániában zajlik, mely Hamlet szerint börtön. Egy példázatba kerül bele tehát a néző, mely alapvető filozófiai kérdéseket is megfogalmaz. Lenni, de hogyan lenni, amikor párhuzamos igazságok mellett létezünk? Az Iráni konferencia létünk határhelyzetén mozog, és ha a nézők nem is kapnak válaszokat az őket izgató aggasztó kérdésekre, elindul bennük egy olyan folyamatot, mely könnyebbé, mélyebbé, tágasabbá teszi a világról alkotott felfogásunkat – fogalmazott.

Nagy kihívás számára ez az előadás, mert Viripajev teljesen újszerű szövegkezelést kér a színésztől, olyan helyzetbe hozza, amelyben frissítenie kell az eszközeit – vallotta Pálffy Tibor, aki korábban két Viripajev-darabot rendezett Sepsiszentgyörgyön (Illúziók, Oxigén), és ezúttal színészként vesz részt az előadásban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1238
szavazógép
2023-09-28: Történelmünk - :

Négyszázkilencven éve született somlyai Báthori István

Négyszázkilencven éve, 1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón Báthori István, akit János Zsigmond halála után 1571-ben Erdély fejedelmévé választottak. Akkor még a vajdai megnevezést használta, hiszen még nem tisztázódtak le a címbeli viszonyok, s a korábbi erdélyi kormányzók a vajdai címet viselték. Ám Báthori István teljesen fejedelmi hatáskört töltött be. 1575-ben a lengyel–litván államszövetség uralkodójává választották, 1576. május elsején koronázták királlyá, amikor feleségül vette a nála tíz évvel idősebb, ötvenkét éves Jagelló Anna lengyel királynőt. A Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme cím felvételével erdélyi uralkodói címét is megváltozatta, ezentúl fejedelemként nevezte magát, és vajdai címmel idősebb testvérét, Báthori Kristófot ruházta fel, akit kinevezett erdélyi helytartójának. De mindvégig követte Erdély ügyeit, külön erdélyi kancelláriát állított fel Krakkóban. 1586. december 12-én hunyt el Grodnóban, Krakkóban a Waweli székesegyházban nyugszik. A születési évforduló okán mai Történelmünk rovatunkban a Köpeczi Béla főszerkesztésével a budapesti Akadémiai Kiadónál 1986-ban megjelent Erdély története, Makkai László és Mócsy András által szerkesztett első kötetéből közöljük az Erdély és Báthori István király című fejezet első részét.
2023-09-28: Közélet - Szekeres Attila:

Simó Márton Tamási Áron-díjas

A Tamási Áron Közhasznú Alapítvány idei díjait Simó Márton író, publicista, civil aktivista, a Háromszék külső munkatársa és Vidnyászky Attila rendező, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója kapta. A Tamási Áron-díjakat A. Szabó Magda irodalomtörténész, a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke adta át Farkaslakán vasárnap.