Bizonyos területeken, régiókban a magyar nyelvnek hivatalos státust kell nyernie, ha alkotmánymódosításra kerül sor — jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök, aki szerint ugyan szükség lenne alkotmánymódosításra, de ez nem prioritás, inkább a gazdasági válság kihatásainak csökkentésére, felszámolására kellene fektetni a hangsúlyt.
Amennyiben azonban gyökeres alkotmánymódosításról van szó, akkor semmiképpen nem szabad kihagyni az etnikumközi viszonyok rendezésére vonatkozó kitételeket. Újra kell gondolni a nemzetállam fogalmának meghatározását, a kisebbségi nyelvek, a magyar nyelv státusát regionális szinten. A jelenlegi alkotmányban is szerepelnek ugyan nagyon fontos cikkelyek a nyelvhasználatra vonatkozóan, de egyelőre csak egyéni jogokról lehet beszélni; ezek mellett a kollektív jogokra vonatkozó előírásokat is be kell foglalni az alkotmányba, például a közigazgatási autonómiára és a kulturális autonómiára vonatkozó kitételeket.
Az államelnöki hatáskörök kiterjesztését illetően Markó Béla rámutatott: jelenleg is egy hasonló működik, és inkább a parlament megerősítésére kellene törekedni. Az egykamarás parlamenti rendszer bevezetése bizonyos szempontból indokolt, ám az RMDSZ továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, módosított alakban.
Az államelnöki hivatal alkotmánymódosításra vonatkozó jelentése tartalmaz pozitív elemeket is — mondotta Markó Béla, például a decentralizációt és közigazgatási átszervezést, bár az RMDSZ 9—12 új közigazgatási egység helyett 15—16 régiót hozna létre, tiszteletben tartva az etnikai összetételre vonatkozó szempontokat.
Markó beszámolt arról is, hogy múlt hét végén a Szövetségi Állandó Tanács körvonalazta az RMDSZ idei prioritásait, amelyek közül a legfontosabb az Európai Parlamenti választásokra való felkészülés.
