„Korzika autonóm lesz! Történelmi pillanat következett be Franciaországban, amely mérföldkövet jelent az európai nemzeti kisebbségek tekintetében is! Abban a Franciaországban, mely eddig mereven elzárkózott az autonómia minden formájától, a francia köztársasági elnök kihirdette a francia állam azon szándékát, hogy hat hónapon belül létrehozzák Korzika autonómiáját. Ez azt jelenti, hogy a francia állam Macron szavai szerint „elismeri a korzikai közösség specifikus voltát, történelmi, nyelvi és kulturális tekintetben egyaránt”, valamint azt is, hogy ezt a francia alkotmányba belefoglalják – írta közösségi oldalán Antal Árpád, aki szerint „Mi, székelyek is pontosan ezt szeretnénk! Pontosabban, hogy a román alkotmányban egy hasonló tétel szerepeljen, és maga a román állam hozza létre hasonló módon Székelyföld autonómiáját. Látjuk, hogyan alakul át Európa a szemünk előtt, és azt jelzésértékűnek tartom, hogy az utolsó nagy nemzetállam is beadta a derekát abban a tekintetben, hogy elismeri a nemzeti közösségek autonómiaigényét. Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek!”

Korzikának Macron ajánl autonómiát

A székelyföldi politikus arra reagált, hogy Emmanuel Macron francia államfő az államon belüli autonómia megadását javasolta Korzikának, a Franciaországhoz tartozó szigetnek, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot. A francia államfő „történelmi pillanatról” beszélt Ajaccióban (Korzika fővárosában) tegnap – írja tudósításában az MTI.

„Legyen bátorságunk autonómiát építeni Korzika számára a köztársaságon belül” – fogalmazott az államfő a korzikai közgyűlésben, egy olyan struktúra kiépítését szorgalmazva, amely teljes mértékben korzikai, de nem szakad el a (francia) államtól. „Ez nem az állammal szembeni autonómia lesz, és nem is az állam nélküli autonómia” – hangsúlyozta Macron, aki szerint „előre kell lépnünk, és ehhez Korzikát bele kell foglalnunk az alkotmányunkba, mert a status quo mindannyiunk számára kudarc lenne”.

Macron azért tett látogatást Korzikán, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek 18 hónappal ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után. Az erőszak azért robbant ki, mert 2022. március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Colonna belehalt sérüléseibe.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a Franciaországhoz a 18. század végén csatolt szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki, de a korzikai pártszövetségnek évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

A francia elnök szerint ennek az „új intézményi szakasznak” kell Korzikát teljes mértékben a köztársaságba illesztenie, és el kell ismernie „mediterrán szigetjellegének és a világhoz való kapcsolatának egyediségét”. Hozzátette: „Nagyobb teret kell adnunk a korzikai nyelvnek mind az oktatásban, mind a közéletben”. Macron hat hónapot adott a korzikai politikai csoportoknak arra, hogy megállapodásra jussanak a kormánnyal egy „alkotmányos szövegről”, amely lehetővé teszi a sziget státuszának megváltoztatását.

„Az autonómia státusza, amelyet igényelünk, a Francia Köztársaságba illeszkedik” – ígérte meg Gilles Simeoni, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnöke, aki öt kihívást említett meg: a történelmi, társadalmi, gazdasági, szociális és demokratikus elismerést, a „nyomásgyakorlás vagy a maffiaszerű félrecsúszás logikájának elutasításával”.