Törékenynek tűnik, pedig nem kis erő lakozik benne: a csiperke akár az aszfaltrésen is képes a felszínre törni, így több más társához hasonlóan a városokban is megterem. A sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban például száznál is többféle gombát azonosítottak, de a városban akár a háromszázat is meghaladja a talált gombafajok száma – ilyen és ehhez hasonló érdekességeket is megtudhattak mindazon érdeklődők, akik szombaton részt vettek a hagyományos gombanapon Sepsiszentgyörgyön.
A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében zajlott esemény a több mint húszéves hagyományhoz híven sugásfürdői gombásztúrával indult. Érdeklődőkben ezúttal sem volt hiány: az autóbusz zsúfolásig megtelt, kicsik és nagyok, fiatalabbak és idősek gyülekeztek a megállóban kosarakkal a kezükben, többen kocsival tartottak a helyszínre, ahol Zoltán Sándor vezetésével indult az erdei túra. Az erdő pedig akkor is nagylelkű, ha éppen szemmel láthatóan kínlódik a szárazság miatt, nagy mennyiséget ugyan senki nem szedett, de meglehetősen sokféle gombafajta gyűlt a kosarakba. A Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán – rövid falatozó, a Bastion és a Park vendéglő gombás ételeinek megkóstolása után – folytatódó rendezvényen volt, amiből megrendezni a hagyományosnak számító kiállítást: a beazonosítás után közszemlére bocsátott példányok nem csak a kezdők, de a tapasztaltabb gombászok számára is tartogattak meglepetést, új információt.
Két másik kiállításnak is helyet adott a Kónya Ádám Művelődési Ház: az érdeklődők megtekinthették a gombákat több mint 30 éve kutató Farkas János városi gombákat ábrázoló fényképeiből készült válogatást, illetve Gerendi-Enderle Anikó vízfestményeit. Aki pedig további érdekességekre volt kíváncsi, az meghallgathatta Farkas János sepsiszentgyörgyi gombákról szóló előadását, illetve Zsigmond Győző értekezését a városi népi gombászat témakörében. A szervezők a kisebbekről sem feledkeztek meg, a programban játékos gombaismereti verseny, illetve Csáki-Bartha Zonga és Vinczeffy Orsolya közreműködésével tartott műhelyfoglalkozások is szerepeltek. A Kónya Ádám Művelődési Házban az érdeklődők megvásárolhatták a László Kálmán Gombászegyesület legújabb kiadványait: a Gerendi-Enderle Anikó vízfestményeivel készült 2024-es falinaptárt vagy az Az Erdélyi Gombász – Moeszia legfrissebb számát.
Zsigmond Győző, a gombanapot szervező László Kálmán Gombászegyesület elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: tapasztalataik szerint a gombászok köre egyre csak bővül, az utánpótlás folyamatos, az idősebbek helyét a fiatalok veszik át, a gombanapra is sokan járnak családostul, gyermekekkel, unokákkal, stabilan száz fölötti a résztvevők száma. A gombászokat a medvejárás sem riasztja el: rendezvényeiken soha nem történt baj, s bár medvetámadásról ők is tudnak, tapasztalataik szerint, ha többen indulnak útnak és némi zajt csapnak, elkerüli őket a nagyvad. Gondot jelent viszont, hogy hiába van érvényben 2006 óta a gombatörvény, Romániában ezt nem tartják be, így minden évben vannak gombamérgezéses esetek, pedig ez elkerülhető lenne, ha a jogszabály előírásai szerint árusítanák a piacokon a szakellenőrök által bevizsgált gombákat. A László Kálmán Egyesület folyamatosan szervez tanfolyamokat e témában, Sepsiszentgyörgyön pedig a központi piacon működtetik is a gombaellenőrzést a városi önkormányzattal és az Urban Locatóval együttműködve – igaz, ideje lenne e tevékenységet jobban megbecsülni.
És hogy miért jó gombászni? Zsigmond Győző szerint a szenvedélyes gombásznak ezt nem kell magyarázni, de már maga az is jó, ha kint vagyunk a természetben, a mozgás egészséges – a gomba csak ráadás.
