Az Alföldi Róbert fotógyűjteményéből készült 2019-es tárlat és Várnagy Tibor 2021-ben kiállított kamera nélkül készült fotográfiái után Ujj Zsuzsi most megnyílt kiállítása a harmadik olyan esemény a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben, mely a VISOR Székelyföldi Fotófesztivál részeként jött létre, és amely a képzőművészeti fotográfiát helyezi fókuszba – emlékeztetett Kispál Attila, a kiállítótér vezetője a péntek délután tartott kiállításmegnyitón.
Kispál Attila köszöntőszavai után Vargyasi Levente a VISOR Székelyföldi Fotófesztivál harmadik kiadásának szervezői nevében ismertette az idei fesztivál programját, melynek fő témája A nő: „hogyan látjuk a nőt ma, 2023-ban, egyénként és közösségként, milyen hangulatokat, érzéseket, mentális képeket társítunk a nő fogalmához, és ezeket miként mutatjuk meg fényképeken”. Az Ujj Zsuzsi-kiállítás mellett több más hétvégi eseményt is az érdeklődők figyelmébe ajánlott a szakember, és elmondta, hogy a rendezvény ezen a héten is folytatódik, többek között Ujj Zsuzsi is koncertet ad csütörtökön a Tamási Áron Színház előcsarnokában Darvas Kristóf zongorakíséretével.
Ujj Zsuzsi első erdélyi kiállítását Zombori Mónika művészettörténész, a budapesti LCD Galéria munkatársa nyitotta meg, aki a kiállítás kurátora is egyben. A megnyitón Ujj Zsuzsi életművéről hallottunk egy rövid összefoglalót, majd az egyes művekről is bővebben mesélt a kurátor az érdeklődőknek a kiállításmegnyitót követő tárlatvezetésen.
Ujj Zsuzsi életműve sokáig szinte teljesen ismeretlen volt a nagyközönség számára, hisz valójában csak öt évig, 1986–1991 között foglalkozott képzőművészettel, és ő maga sosem definiálta magát képzőművészként vagy fotósként, inkább performernek, előadónak tartja magát, s alkotói pályájának csak ebben a páréves időszakában használta kifejezési formaként a fotót. Fotográfiai életműve ezért meglehetősen szűk, legjelentősebb alkotásai mind helyet kaptak a Magmában látható kiállításon. Mint elhangzott, Ujj Zsuzsi technikailag egyáltalán nem értett a fotózáshoz, csak elképzelései voltak, amelyeket lejegyzetelt, és ezeket barátai segítségével valósította meg. A fotókat magánhasználatra készítette, legalábbis kezdetben eszébe sem jutott, hogy ezek egyszer galériák falaira kerülhetnek. Szerelmi bánat inspirálta a művek megszületését, a fényképein keresztül mutatta meg érzéseit és saját magát a szeretett férfinak, aki fotós volt. A kiállítás egyes képeiből több változat is létezik különböző anyagra nyomva, különböző méretre nagyítva. Kemény, erős kontúrú és lágy, finom verzióban is láthatóak a kiállítás egyes képei, ami szintén a technikai bizonytalanságból adódó kísérletező irányról tanúskodik. „Kendőzetlenül áll előttünk a művész a fotókon, mindenféle manír nélkül, de szerepekben. A művekkel Ujj Zsuzsi saját nőiségét vizsgálja: erős smink vagy testfestés, kihívó ruha, már hogyha van, de inkább meztelenség jellemzi az alkotásokat. A szolid, felöltözött, merengő alaktól indulva a neccharisnyás, bőrdzsekis, provokatív nőszemélyen keresztül a teljesen lecsupaszított, csontvázat magára festő perszónáig sok karakter megjelenik a kiállításon. (…) Amit itt most láthatunk a Magmában, az egy tűpontos látlelet a nyolcvanas évek második feléről, az akkori szubkultúra egyik izgalmas szereplőjéről. A fotókat jól kiegészítik az alsó szinten vetített mozgóképes anyagok is a művészről, melyek megtekintését mindenképpen a figyelmükbe ajánlom” – fogalmazott Zombori Mónika a kiállításmegnyitón.
