2023. szeptember 24-én az örökségvédelem ünnepnapja volt Erdélyben: a budapesti Teleki László Alapítvány által kezdeményezett és a magyar kormány finanszírozásában működő Rómer Flóris-terv keretében egy nap öt felújított templom ünnepélyes átadására került sor.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Teleki László Alapítvány meghívására a szentdemeteri Nagyboldogasszony, a székelybői Szent Adalbert, a csíkrákosi Kisboldogasszony, a náznai kápolna és a nagyági Kisboldogasszony templomokban tartott szentmiséken szép számban vettek részt Magyarországról érkezett hivatalos vendégek és a helyi hívek. Az újraszentelt templomok közül műemléki szempontból a csíkrákosi mellett különös jelentőséggel bír a kevésbé ismert, régen Udvarhelyszékhez, ma Maros megyéhez tartozó Szentdemeter középkori temploma.
A templomba a nyugati kőkapun át juthatunk be, amely Erdélyben nagyon sajátos, gazdag, faragott díszítménnyel van kiképezve. A 13. században épült istenházát az évszázadok során többször átalakították, az eredeti állapotot részben a templomhajó és két román kori, később befalazott, kis ablaknyílás, illetve a déli kapu őrzi. A szentélyt a 15. században késő gótikus stílusban kibővítették, hálóboltozattal fedték be, és falképekkel díszítették. A ma látható, száraz vakolatra, szekkó technikával készült, az évszázadok során nagyon megkopott falfestmények között, egy korábbi festett feliratra Szent Péter, Szent Pál alakját, a diadalív déli bélletére Szent Istvánt, a diadalív szentély felőli falára Szent László álló alakját festették. A szentély déli oldalán, egy ornamentális festéssel ellátott papi ülőfülke felett a szenvedő Krisztust a három Máriával és a lélekmérő Szent Mihály arkangyalt ismerhetjük fel. Az ablakbélletekben Szent Lőrincet festették meg a mártírhalálát jelző vasráccsal a kezében, vele szemben egy attribútum nélküli női szent látható. Még néhány figurális festés körvonalai látszanak, ám kopottságuk miatt nem értelmezhetőek. A szentély falkép-együttesének stílusrokonsága a nyomáti unitárius templom falfestményein ismerhető fel.
Érdekes és Erdélyben eddig ismeretlen falfestmény ábrázolja Szent Ágostont a diadalív délnyugati falán. A 354. és 430. között élt hippói püspök, filozófus, mint a legtöbb középkori ábrázolásán, Szentdemeter templomában is a szívét tartja a kezében. Itt két, kis, négyszögletes zászlót tartó angyal kíséri a szentet.
A kézben tartott, Istennek felajánlott, olykor lángoló szív ábrázolásának forrását Szent Ágoston Vallomások című nagy művében olvashatjuk, amelyben így ír szíve Istenéhez szólva: „Szereteted nyilaival átverted szívünket és igéidet bensőnkbe tűzve hordoztuk…” Szívét ezekkel a szavakkal ajánlja fel: „Íme a szívem, amelyen megkönyörültél a feneketlen mélységben”.
Mindezek, de legfőképpen az isteni szeretetről szóló gondolatai alapján ábrázolták Szent Ágostont gyakran nyíllal vagy nyilakkal átszúrt szívvel. Ez a képtípus azonban csak a késő középkor európai művészetében vált gyakorivá, éppúgy, mint a lángoló szív motívuma vagy az a mozdulat, ahogyan az egyházatya a nyíllal átszúrt szívet ajánlja Istennek, amint ezt egy középkori német miniatúrán látjuk.
A szentdemeteri falfestmény Szent Ágoston ábrázolásával kapcsolatban kételyek is felmerülhetnek, mivel itt az egyházatyát püspöksüveg vagy mitra nélkül festették meg. A püspök ikonográfiájából ritkán hiányzott másik attribútuma, a püspökbot, amelyet a szentdemeteri templomban is megfesthettek, ám a falképnek az a része, ahol lehetett, megsemmisült. Ezzel együtt a püspökbot sem volt mindig kötelező Szent Ágoston megjelenítésében. A New York-i Frick Gyűjteményben található kis táblaképen is, amelyet Piero della Francesca festett 1454 és 1469 között (a szentdemeteri képpel kb. egy időben), az egyházatya szintén püspöksüveg nélkül áll előttünk, csak egyszerű prémes sapkával a fején, és nem püspökbotot, hanem könyvet tart a kezében. Talán a székelyföldi kis templomban is könyv lehetett Ágoston jobb kezében, miközben a bal kezével a szívét Istenhez emelte, és így nézhetett ki valamikor ez az oltár funkcióval rendelkező falkép-kompozíció.
Természetesen más, szép liturgikus berendezése is van a régi templomnak. A szószék közelében egy középkori kő keresztelőmedence áll. A neogótikus főoltáron kívül mellékoltárként helyezték el a művészileg színvonalas, Szűz Mária mennybevétele című olajfestményt, amely Kiss Loránd marosvásárhelyi restaurátor keze nyomán a régi fényében ragyog.
Jánó Mihály
