Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke Zakariás Attila István sepsiszentgyörgyi műépítészt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját. Az Ybl Miklós- és Kós Károly-díjas építész Tóth László csíkszeredai főkonzultól vette át a kitüntetést a Székely Nemzeti Múzeumban tegnap zárt körű ünnepség keretében – közölte Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa.
Tóth László főkonzul köszöntőjében kiemelte: „Emberi mivoltunk velejárója a kiemelkedő teljesítmények elismerése, legyen szó akár kis közösségekről, akár államokról, nemzetekről. A mostani átadónak utóbbi kölcsönöz különös hangsúlyt: hogy Magyarország, a magyar nemzet ismer el egy kimagasló teljesítményt, és teszi ezt itt, a jelenlegi országhatárokon túl, a Székelyföldön. Az elmúlt tizenhárom évben ez magától értetődővé, természetessé vált, mert a mai magyar nemzetpolitika egységes nemzetben gondolkodik, ahol annak minden tagja – éljen bár Magyarországon, a Kárpát-medencei külhoni területeken vagy akár a diaszpórában – egyaránt és ugyanolyan mértékben fontos.”
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a kitüntetés indítványozója kiemelte: Zakariás Attila nemcsak egy építész, hanem erős székelyföldi gyökerekkel rendelkező szárnyaló, akit a hely szelleme késztet álmodásra, tervezésre és kivitelezésre egyaránt. Nemcsak egy építész, hanem az építmény és a környezete szerves egységét megvalósító személyiség.
A kitüntetettet régi barátja, Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész is méltatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a név kötelez, mely napjaink egyik elmélete szerint az adott személy sorsának alakulásában is döntő szerepet játszhat. Az Ótestamentum szerint élt egy Zakariás nevű lévita, aki ügyessége, rátermettsége és az építkezésben való elhivatottsága révén az Úr házának, a templomnak építését felügyelte. Zakariás Attila az az ember, aki nemcsak felügyelte, hanem megtervezte és felépítette ama háznak az emberre szabott számos ragyogó változatát.
Zakariás Attila István 1954. október 21-én Zágonban látta meg a napvilágot, majd az erdővidéki Baróton nőtt fel. 1974-ben a baróti elméleti líceumban érettségizett, majd felvételt nyert a kolozsvári Műszaki Egyetem műépítészeti szakára, ahol 1977-ben oklevelet szerzett, majd ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a bukaresti Ion Mincu Műépítészeti Egyetemre, ahol 1980-ban műépítészként mestervizsgázott. 1980–1990 között a Kovászna Megyei Tervezőintézet műépítész tervezője volt, majd megalapította a Prod-Ax Kft. tervezőirodát, melyen keresztül napjainkig tevékenykedik és fejti ki Székelyföld „épüléséért” vállalt áldozatos munkáját. Számos kulturális egyesület és műemlékvédő alapítvány (Malom Kulturális Egyesület, Országépítő Kós Károly Egyesülés) alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Erdélyi Református Egyházkerület tiszteletbeli főépítésze.
Zakariás Attila életművében különleges helyet foglal el a borospataki falumúzeum. A borospataki kolónia létrehozásával „Zakariás Attila mint népi építészetkutató átlépett a dokumentáris konzerválás területéről a tényleges konzerválására”, mégpedig megkísérelve a lehetetlent: úgy megőrizni a népi építészet remekeit, hogy egyúttal a velejáró szaktudást, évszázados tapasztalatokat, életbölcsességet is – az immateriális örökséget – tovább élteti. 2017-ben a magyar kormány meghirdette a bölcsőde-, óvoda- és iskolaépületek építését a határon túli magyar közösségeknek. Ezek közül tíz megvalósult épületet Zakariás Attila és munkatársai terveztek. Minden újabb tervezési feladattal és házzá épült tervvel egyre világosabban rajzolódik ki egy új, Zakariás Attila által megálmodott és megépített emberi világ: számtalan tervezett épülete, műemlék-helyreállításai jelzik pályája állomásait, hozzájárulva a mai Székelyföld markánsan sajátos architekturális arculatához – hangzott el a laudációban.
