Tőkés László az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolásának tartja a román állami kitüntetése, a Románia Csillaga visszavonása ügyében hozott bukaresti ítéletet – írta pénteki közleményében a volt püspök.
A korábbi európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy a legfelsőbb bíróság szerdán ismertetett ítéletében hét évig tartó pereskedés után jogerősen elutasította a korábbi ítélettel szembeni keresetét. Úgy véli, hogy a peres eljárás rendjén érvényesülő időhúzás „az ügy kényes voltára vall”, és szóvá teszi, hogy egyetlen bírói kollektíva sem akadt, mely megállapította volna a semmisségi okokat.
Ezek között említi, hogy a Románia Csillaga kitüntetés becsületbírósága megsértette a védelemhez való jogot, amikor Kincses Előd ügyvédtől megvonta a jogi képviselői jogát. Továbbá „felrúgta a jogi összeférhetetlenség elvét”, amikor Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea szociáldemokrata politikusok részt vehettek saját panaszuk elbírálásában az etikai testületben – írja Tőkés.
„A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, amikor semmibe vette Tőkés László véleménynyilvánítási szabadságát és jogát, és figyelmen kívül hagyta azt a tényállást, hogy a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen elhangzott, kifogásolt kijelentései nem számítanak „méltatlan cselekedetnek” – áll a közleményben. Tőkés László emlékeztet, hogy a román sajtó az ott elhangzott szavait félrefordította, amikor az erdélyi magyarok számára – dél-tiroli mintára – javasolt „védhatalmi státusz” (rom. putere garantă) kifejezést „durva melléfogással vagy szándékossággal” gyarmati értelmű fogalmat idéző „protektorátusként” tolmácsolta.
A volt püspök rámutatott: az ítélet „teljes mértékben” összeillik a szekusperrel, amelyet titkosszolgálati főtisztek ellenében kénytelen folytatni, akik Románia elleni „kémkedéssel”, „hazaárulással” rágalmazták meg. Szerinte mindkét per hátterében „az állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség húzódik meg”, amely az 1989-es temesvári népfelkelésben játszott szerepének tagadása által akarja semmissé tenni a romániai forradalomban megvalósult román–magyar összefogást és szolidaritást.
A közlemény szerint utolsó jogi fórumként az Emberi Jogok Európai Bírósága fog dönteni a perben, várhatóan a közeljövőben.
