A családpolitikai intézkedéseken keresztül a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ne járjon pénzügyi veszteséggel a gyermekvállalás, a munka és a családi élet egyensúlyának kialakítása – emelte ki Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az V. Budapesti Demográfiai Csúcs miniszteri panelbeszélgetésének bevezetőjében.
A miniszter felvázolta, hogy a magyar kormány családpolitikájának alapvető pillére a fiatal párok számára a családi élethez alapot adó lakhatástámogatás, a munka és a család egyensúlyának, a választás szabadságának elősegítése és a családoknak nyújtott pénzügyi támogatás. Hozzátette, hogy a kormány nemcsak a kisgyerekes családokra összpontosít, hanem az egész életciklusra, a kibővített értelemben vett családra, amelybe a nagyszülők is beletartoznak. Kiemelte, a kormány nézete szerint a család és a kultúra szorosan összekapcsolódik, hiszen a kultúra átörökítése a következő nemzedékeknek elsősorban a családokon belül történik.
Aida Galimovna Balajeva kazah kulturális és tájékoztatási miniszter elmondta, Kazahsztánra a családközpontúság jellemző, úgy vélik, a család a biztonság záloga. A családtámogatási intézkedések a nehéz élethelyzetek megelőzésére helyezik a hangsúlyt – jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy Kazahsztánban a népesség átlagéletkora 32 év, a fiatalok aránya 30 százalék, és mindent megtesznek azért, hogy ezt a „fiatal energiát” lehetőségekre váltsák. A 20 milliós országban az utóbbi tíz évben mintegy hárommilliós népességnövekedés ment végbe – emelte ki.
Mahinur Özdemir török család- és szociálisügyi miniszter arról beszélt, hogy a 85 milliós Törökországban a termékenységi ráta csökken, és az idősek aránya is emelkedik. Az állam különböző családtámogatási intézkedésekkel igyekszik a születések számát növelni, és a több területet felölelő demográfiai programjait folyamatosan vizsgálja és változtatja.
Darija Kisić Tepavčević szerb családügyi miniszter azt emelte ki, hogy Szerbiában az öt évtizede csökkenő népesség problémájának megoldására sok inspirációt merítettek a magyar modellből. Ismertette, Szerbiában közvetlen pénzügyi támogatásokat nyújtanak a gyerekes családoknak, tavaly növelték a lombikbébiprogramokban részt vevő nők korhatárát, és az állam a kezeléseket bizonyos feltételek mellett ingyenessé tette.
Amel Bel Hadzs Músza, Tunézia családügyi minisztere azt hangsúlyozta, hogy országában régóta kiemelt figyelmet fordítanak a nők helyzetének támogatására például az oktatás kiterjesztésével. Az évtizedekkel később megtérülő eredmények között sorolta fel, hogy a népesség iskolázottsági aránya 99,8 százalék. Arab és afrikai viszonylatban a női kutatók aránya Tunéziában a legmagasabb, ahol a bírók nagyjából 50 százaléka, a PhD-fokozattal rendelkezőknek pedig több mint 80 százaléka nő. A termékenységi ráta jelenleg ugyan 1,8, ami csökkenést mutat a 2014-es 2,4-hez képest, de ez nem annak a következménye, hogy az emberek hátat fordítottak volna a család vagy a házasság intézményének. Az emberek gondolkodásmódja megváltozott, a gyereket befektetésnek fogják fel, és ma már inkább biztosítanak jobb életet kettő vagy három gyereknek ahelyett, hogy négyet vagy ötöt nevelnének fel – közölte. (MTI)
