Akkora parkolóhelyeket rajzoltak ki az újonnan aszfaltozott Nicolae Iorga utcában, hogy még a kisbuszoknál is jóval hosszabbak, a szokványos személygépkocsik pedig egy kisebb utánfutóval is beférnének.
Ennek következtében a parkolóhelyek széle és az úttest egyelőre csak pöttyökkel kirajzolt közepe nagyjából egy biciklisávnyi távolságra van egymástól. Pedig ott kellene elhaladniuk az új elektromos buszoknak, mert ezt a sepsiszentgyörgyi utcát is a környezetbarát és fenntartható tömegközlekedés számára korszerűsítették, uniós alapokból.
Nos, ha a buszok nem nyomhatóak össze oldalból gumiszerűen, mint a rajzfilmeken, akkor fél kerékkel a parkolóban fognak hajtani. Újrafesteni ugyanis akkor lehet a jelzéseket, ha nem tartották be a tervet; ha maga a terv elhibázott, akkor bonyolódik a helyzet. Az eddigiekből már látszik, hogy a felújítással nem az autósoknak kedveztek: jó néhány parkolóhely tűnt el, mert mindkét oldalon buszmegállókat alakítottak ki, a gyalogátkelők száma pedig háromra szaporodott, és mindegyik mellé félszigetet építettek.
A leglátványosabb változás azonban a parkolási rend újraszabása. Eddig ugyanis a Grigore Bălan útról a központ felé haladó oldalon álltak be a sofőrök ferdén a gépkocsikkal, és a kifelé menő oldalon húztak párhuzamosan a járdák mellé, mostantól azonban fordítva történik: a befelé jövők parkolnak párhuzamosan, és a kifelé menők ferdén (a túlméretezett parkolóhelyeken). Lehet találgatni, hogy ezt a módosítást a történelmi egyensúly kedvéért hajtották-e végre, vagy van rá valamilyen szakmai magyarázat, esetleg uniós vagy hazai szabály, de ezek után minek? Ahol a mérőszalag túlságosan bonyolult műszer, ott minden hihetetlenné válik.
Az előzmények is beszédesek. Szintén a Iorga utcában történt, hogy előbb körbeaszfaltoztak két fát az odébb költöztetett gyalogátkelő kialakítása során, aztán kivágták a fákat, feltörték a vadonatúj aszfaltot, és másikat öntöttek a helyére. Illetve minden azzal kezdődött, hogy a régi, de zömmel ép szegélyköveket kiforgatták, feltépve, megrongálva az ép járdát is; ezeket az egyenetlen széleket később egyenesre vágták, és a lyukakat betömték, de a foltozott burkolat az új szegélykő dacára sem feltétlenül a fejlődést juttatja a járókelő eszébe.
De ez már mindegy, most az a kérdés, hogy miként fognak megfelelő szélességű autós sávokat kijelölni a maradék úttesten. Érdeklődéssel várjuk a megoldást.
Borítókép: A szerző felvétele