1956. október 22., hétfő

Budapesten a műegyetemi hallgatók a 22-én délután kezdődött s az éjszakába nyúló nagygyűlésükön 16 pontban foglalják össze politikai követeléseiket. Követelik többek között, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; Nagy Imre alakítson kormányt; az egyenrangúság és a be nem avatkozás elve alapján vizsgálják felül a magyar–szovjet kapcsolatokat; legyenek általános, titkos, többpárti választások; legyen teljes a vélemény- és szólásszabadság s szabad a rádió. Elhatározzák, hogy 23-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, és az, hogy követeléseik nagyobb súlyt kapjanak.

1956. október 23., kedd

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit.

Délelőtt az október 15. óta Belgrádban tárgyaló Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének első titkára és Hegedűs András miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttség visszaérkezik Budapestre. Az MDP kibővített Politikai Bizottsága azonnal ülésezni kezd.
Piros László belügyminiszter először nem engedélyezi, majd mégis megadja az engedélyt az egyetemisták felvonulásához.

Az Írószövetség határozata követeli az 1955-ben leváltott miniszterelnök, Nagy Imre bevonását a kormányba és nemzeti egységprogram kidolgozását.

A délelőtt folyamán Nagy Imre megbeszéléseket folytat Losonczy Gézával, Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal. Új vezetést tartanak szükségesnek. Nagy Imre ekkor a tüntetés ellen foglal állást.

Délután 3 órakor kezdődik az egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobornál. Kezdetben lengyelbarát, pártellenzéki jellegű, továbbá Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzanak el, később a szovjet csapatok kivonását követelik, és kivágják a zászlókból a szovjet mintájú címert. A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát. A tüntetők – mintegy kétszázezer ember – a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonulnak. Nagy Imre rövid beszéde csalódást kelt. A tüntetők egy része a Dózsa György útra indul és este fél tízkor ledönti a Sztálin-szobrot. Egy másik csoport a Rádióhoz vonul a 16 pont beolvasását követelve.

Este 8 órakor Gerő Ernő a pártközpont Akadémia utcai épületéből elhangzott rádióbeszédében a megmozdulásokat ellenséges, soviniszta, nacionalista megnyilvánulásként bélyegzi meg.

Este 9 óra körül fegyveres harc kezdődik a rádiónál, mindkét oldalon sok áldozattal. A rádió megsegítésére magyar és szovjet csapatokat vezényelnek. 24-én hajnalban a Rádió épülete az ostromlók kezére kerül.

Este 10 óra után a tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát.

Az esti-éjszakai órákban az MDP Központi Vezetősége rendkívüli ülést tart, ami másnap hajnalig folytatódik. Apró Antal elnökletével létrejön az MDP KV Katonai Bizottsága a fegyveres felkelés leverésére irányuló próbálkozások koordinálására. Tagjai: Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Piros László, Bata István.

Gerő Ernő Jurij Andropov budapesti szovjet nagykövettől kér segítséget a rendteremtéshez. Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre.

Az éjszakai-hajnali órákban támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából az üzemeket, a kiegészítő parancsnokságokat. A támadások, összecsapások másnap is folytatódnak.

1956. október 24., szerda

A reggeli órákban Budapestre érkezik Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes, valamint Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára, s megbeszéléseket folytatnak a magyar vezetőkkel.

8 óra 13 perckor a rádió közli, hogy az MDP Központi Vezetősége megerősíti Gerő Ernőt első titkári megbízatásában, a miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedűs András lesz. Jelentős személyi változások a Központi Vezetőségben (KV) és a PB-ben.

Gyülekezési és kijárási tilalmat rendelnek el. 8 óra 45 perckor Nagy Imre miniszterelnöki rendelkezéseként beolvassák a rádióban a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás.

9 órakor a rádió tudatja, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában. A kormány felhívásában felszólít az „ellenforradalmi bandák” leverésére.

A főváros több pontján 24-én és a következő napokban kialakulnak a felkelő csoportok centrumai: Széna tér (Szabó János), Baross tér (Nickelsburg László), Corvin köz (Iván Kovács László), Tűzoltó utca (Angyal István), Boráros tér, Móricz Zsigmond körtér, Csepel és Újpest. Hivatalos adatok szerint október 23–24-én Budapesten közel kétszázötvenen esnek a harcok áldozatául.

12 óra 10 perckor rádióbeszédében Nagy Imre a harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel, és az 1953. júniusi kormányprogram megvalósítását ígéri.

Délután az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa.

Este 8 óra 45 perc: Kádár János, az MDP PB tagja, a KV titkára rádióbeszédében éles szavakkal ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítéli el a megmozdulásokat.

A nap folyamán számos vidéki városban (Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár stb.) tüntetésekre kerül sor. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszol. Újabb szovjet fegyveres egységek érkeznek az országba.

1956. október 25., csütörtök

6 óra 23 perckor a rádió beolvassa azt a minisztertanácsi közleményt, mely szerint az „ellenforradalmi puccskísérletet” felszámolták.

A reggeli órákban a szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió rommá lőtt Bródy Sándor utcai épületét.

Délelőtt tüntetés a Parlament előtt. 11 óra 15 perc táján a Földművelésügyi Minisztérium és más környező épületek tetejéről tüzet nyitnak a Kossuth téren tüntetőkre, a halottak száma meghaladja a kétszázat. A közvélemény az ÁVH-nak tulajdonítja a vérengzést.

12 óra 32 perckor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmenti Gerő Ernőt első titkári megbízatása alól. Utódja: Kádár János.

15 óra 15 perckor rádióbeszédet mond Kádár János, majd Nagy Imre. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy Imre a rend helyreállítása utáni időszakra reformokat ígér s tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról.

Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja.

Maléter Pál ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) hadműveleti főügyeletese parancsot kap a Kilián laktanya elfoglalására, illetve a környék megtisztítására. Maléter a laktanyánál tűzszünetet köt a felkelőkkel.

Az Akadémia utcai pártközpont előtt súlyos tűzharc bontakozik ki. Harcok folynak a Lenin körúton, a Moszkva térnél, a VIII. kerületben, a Kálvin téren, a Ferenciek terén és Budapest más részein. Az áldozatok száma meghaladja a százhúszat.

A vidéki városokban folytatódnak a tüntetések, országos méretűvé nő a sztrájk is. Miskolcon megalakul a megyei munkástanács, Pécsett Forradalmi Bizottmány alakul.

(folytatása csütörtöki lapszámunkban)