Robert Fico negyedik alkalommal lett Szlovákia miniszterelnöke, s ezzel az ország újkori történetében a legtöbbször és legtöbb ideig kormányzó miniszterelnök. Legutóbb 2016-ban nevezték ki a kormány élére. Kinevezését követően a miniszterelnök kijelentette: az ország történetében még soha nem fordult elő, hogy egy kormánynak olyan állapotban kell átvennie az országot, mint most, amikor a társadalom feldúlt állapotban van, az állam anyagi helyzete rendkívül rossz. Fico ígéretet tett arra, hogy kormánya konstruktív politikát folytat majd, semmilyen kihívás elől nem tér ki, és egyértelmű nemzeti szlovák hangot hallat majd a külpolitikájában is.

Zuzana Čaputová a kormányfő és a kabinet tagjainak kinevezése után azt mondta: bízik benne, hogy az új kormány tartani fogja magát az ország eddigi irányultságához, továbbra is tesz majd a jószomszédi viszonyok ápolásáért, és igyekszik az ország összes lakosának kormánya lenni.

A koalíciós szerződés alapján Fico pártjának jelöltjei kerülnek a védelmi, a külügyi, az igazságügyi, a közlekedési, a pénzügyi, valamint a földművelésügyi minisztérium élére. Peter Pellegriniék a parlament elnökének posztján kívül a belügyi, az oktatásügyi, az egészségügyi, a gazdasági, a munka- és családügyi, valamint a regionális fejlesztési minisztériumokat kapták meg. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői irányítják majd a környezetvédelmi, a kulturális és a januártól létrejövő idegenforgalmi minisztériumot.

Az új kormány kinevezésének ünnepélyes aktusa előtt néhány órával tartotta meg alakuló ülését az előrehozott választások eredményét tükröző új pozsonyi törvényhozás, amelynek 150 parlamenti képviselője közül 79-en ülnek a hárompárti – a Robert Fico vezette Irány (Smer-SSD), a Peter Pellegrini vezette Hang (Hlas-SD) és az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alkotta – kormánykoalíció padsoraiban. Az új összetételű pozsonyi törvényhozás a képviselők eskütétele után a házelnököt is megválasztotta Peter Pellegrini személyében.