A magyarok büszkék arra a kulturális örökségre, amelyet őseik a velük együtt élő népekkel közösen hoztak létre a Kárpát-medencében, ezért megóvását kötelességüknek tartják – hangoztatta Nagy János államtitkár szombaton a Maros megyei Szászbonyhán a magyar kormány támogatásával felújított Bethlen-kastély avatásán.
A miniszterelnöki irodát vezető államtitkár az értékmentés iskolapéldájának nevezte a Bethlen család által visszaszerzett, majd az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) adományozott kastély megmentését, amelyet a nőszövetség a közösségépítés szolgálatába állított. Az avatóünnepségen mondott beszédében felidézte: 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója évében az Erdélyi Református Nőszövetség több mint hatezer aláírást összegyűjtve kérte Orbán Viktor miniszterelnök támogatását a kommunizmus idején államosított, romos állapotban visszaszolgáltatott félezer éves kastély – Árva Bethlen Kata szülőháza – felújításához és közösségi hasznosításához. A magyar kormány kétmilliárd forintot (közel 26 millió lejt) biztosított a közösségi célkitűzés megvalósításához. Nagy János megállapította: a nőszövetség az egyház fennállása óta segíti a betegeket, időseket, özvegyeket, árvákat, szegényeket, nagycsaládosokat és gyermekeket, de karitatív szolgálata mellett a kulturális értékek megóvásában és gyarapításában is méltó követője Erdély egykori református nagyasszonyainak. „Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában a legjobb helyen van történelmi örökségünk. A mi hitünk elválaszthatatlan nemzeti kultúránktól, ami egyszerre múltunk, jelenünk és jövőnk. Tiszteljük mások meggyőződését, ugyanakkor a magunk hitéből jottányit sem fogunk engedni” – szögezte le.
A felújított kastély udvarán tartott istentiszteleten Kató Béla, az EREK püspöke hálaadásra biztatta az Erdély minden tájáról összegyűlt több mint négyezer hívét. „Annyi mindent kapunk közösségi szinten is. Hiszen beleszülettünk egy családba, a keresztségünk által beleszülettünk az Erdélyi Református Egyházba, s anyanyelvünk következtében beleszülettünk a magyar nemzetbe. Ezzel együtt rengeteg értéknek lettünk a tulajdonosaivá” – fogalmazott, arra figyelmeztetve hallgatóságát, hogy a közösség csak akkor fog boldogulni, ha annak minden tagja meghozza ezért a maga áldozatát.
Az épített örökség felújításával az erdélyi magyarság nemzeti identitását erősíti, „vigyáz arra, ami az övé” – vélekedett Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a kommunisták által 1948-ban kisemmizett, szülőföldjéről elüldözött Bethlen családnak, hogy fél évszáddal később visszaszerzett történelmi örökségét „nagyvonalú gesztussal, a közösségért hozott családi áldozattal” az Erdélyi Református Egyházkerületnek ajándékozta. Szerinte a templomok, történelmi épületek tucatjait restauráló egyház már számtalanszor bebizonyította, hogy jó gazdája a ráhagyott épített örökségnek. Felidézte: 1989 előtt az erdélyi magyarság intézményeit a kommunista diktatúra kivéreztette, felszámolta, így a rendszerváltáskor a közösség csak az egyházakra, néhány iskolára és az értelmiségiek tenni akarására alapozhatta talpra állását. Kijelentette: „Volt valami a mi birtokunkban 1989 decemberében: a hit, az akarás, a szándék, hogy itthon, Erdélyben építsük a mi magyar közösségünket: magyart és közösséget. (...) Az erős közösség nemcsak identitást ad és azt megőrzi, nemcsak normát és irányt mutat, hanem az erős közösség megvéd és befogad. Mi ilyen erős közösséget akarunk építeni itt, Erdélyben.”
