Ez volt a kezdet. Tudomásomra adták, hogy jegyzeteljek nyugodtan magam számára, de tájékoztassam őket, hogy milyen céllal kutatok. – Folytasd, ne lazíts – biztatott Kónya Ádám sepsiszentgyörgyi kollégám, aki egy évvel felettem volt geológus-geográfus hallgató az egyetem Horea úti Marianum-épületében. Jegyzeteim 45 esztendeig szunnyadtak fiókomban, mert a falvakban – Barátoson és Lécfalván – akkor majdnem semmit sem tudtak róla.

Az első rendszerváltás után

akadt olyan lapkiadó, akit érdekelt a Kőrösi Csoma Sándorhoz hasonló személyiség, aki megyénk földjén született, bejárta Kelet-Ázsiát, és ráadásul írt is, nem is keveset, kutatásainak eredményeit kötetsorozatban adta ki. Balogh Benedek fiatalon elhagyta szülőföldjét, 1899-től budapesti tanító és tanár volt, 1905-től 1917-ig polgári iskolai tanár, 1927-től 1936-ig igazgató. Távol-keleti útjai során 1908 és 1914 között az Amur folyó alsó folyásánál élő népek, elsősorban a nanajok (goldok) körében nyelvi és néprajzi anyagot gyűjtött, a nanajok ugyanis a mandzsu-tunguz nyelvcsaládhoz tartoznak, amelyről a doktori disszertációját írta. A háborús viszontagságok miatt 39 ládányi tárgyi gyűjteményének csak egy része került a budapesti Néprajzi Múzeumba – tudtuk meg egy budapesti utunk alkalmával, amikor egykori lakását és Sára nevű idős hajadon leányát is felkereshettem a budapesti Hűvösvölgyben. Az említett múzeumban őrzik kéziratos feljegyzéseinek egy részét is, de az akkori rendszer ráragasztotta a turanizmus, „kalandos őstörténeti elméletek képviselője” bélyeget. Az akkoriban megjelenő Ethnográphia folyóirat még leközölte Diószegi Vilmos Az első magyar mandzsu-tunguz kutató című beszámolóját 1947-ben, utána hatalmas csend következett, és nálunk, itthon még nagyobb.

Balogh-címer

Nem a feledés volt az oka

Háromszékiekül teljesen nem feledkeztünk meg Barátosi Balogh Benedekről, főleg a korabeli földrajz szakos tanárok – néhai Kónya Ádámmal az élen – régi adósságként ébresztgettük a gondolatot: jó volna, ha legalább egy emléktábla emlékeztetne rá abban a községben, melynek nevét előnévként használta (Kónya Ádám: Baráthosi Balogh Benedek indulása; Gazda József (szerk.): Kőrösi Csoma Sándor szellemútján, Kovászna–Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, 1998, 122–125.)

Nem fér kétség ahhoz, hogy a Balogh család barátosi eredetű. Balogh nevűeket találunk az 1582-es barátosi összeírásban, mi több, a családból két személy is lelkészi szolgálatot végzett ebben a faluban. A XIX. század elején Lécfalván jegyzőként élő Balogh Zsigmond (1829) földbirtokos fiaként született Balogh Benedek.

Itt azonban engedtessék meg egy közbevetés. Deák László (1949–2006) néhai lécfalvi református tiszteletes tájékoztatott, hogy tudván Balogh Benedekről, egy emlékkopját készíttetett, melyet annak rendje és módja szerint a jelenlegi református lelkészi lak előterében elhelyezett, amikor a helyi presbitérium kijelentette: „ha barátosi az előneve, akkor állítson neki emléket Barátos!” A lécfalvi emlékezésre tudtunkkal soha nem került sor, de az emlékkopja most is áll.

Balogh Benedek iskolai tanulmányai miatt hamar elkerült a szülői háztól, Magyarországra távozott, s miként elődje, Csoma, vágyat érzett arra, hogy ő is kelet felé induljon, keresse, hogy hol találna rokon népeinkre. Mi most csak szemelgetünk a régi és új kiadású köteteinek címeiből, amikor újra gyakran emlegetik a szakemberek a hunokat: A hunok három birodalma; Szumirok, szittyák, ősturánok; Hun utódok, elpusztult hunos véreink; Bolyongások mandzsu népek között; Japánföldi bolyongások; Khina lelke...

Barátosi Balogh Benedek 1945. február 3-án hunyt el Budapesten, adataink szerint védett síremléke az Új köztemetőben van. A halálát követő fél évszázad semmiképp sem lehetett alkalmas eredetkutató munkásságának korszerű tudományos értékelésére.

Barátosi „utánpótlás” – a budapesti Balogh Barátossy ifjú nemzedék: Róza, Hajnal, Álmos, Őrs, Szabolcs, Bulcsú, Botond. Fotó: Ifj. Balogh Barátossy Gábor.

A Balogh család nemesi címerét szolgálataiért lófő Balogh Demeter kapta 1623-ban Bethlen Gábor fejedelemtől. A família Barátoson már az 1582. évi regesztrumban jelen van, 1602-ben lustrál, az 1635-béli összeírásban is szerepel. A család szülötte volt Balogh István (1825–1882) negyvennyolcas szabadságharcos, akit a különálló barátosi Balogh-temetőben temettek el, barátosi Balogh Lajos neve pedig a község világháborús hősi emlékművén olvasható.

Balogh Benedek édesapja, Balogh Zsigmond Barátoson született, nagyszülei Balogh Lajos és Kovács Teréz voltak, dédszülei „nemes Balogh Ferenc (kb. 1763) és neje, Nagyborosnyói Bartha Katalin”. „Itt is volt egy Balogh János (1827–1873) ’48-as honvéd – írja levelében a budapesti Balogh Barátossy Gábor. – Bem 11. zászlóaljához tartozott, Nagyercsén van eltemetve, ahol a dédapja, Balogh Sámuel református lelkész volt. Ez a Balogh Sámuel volt, valószínű, Benci bácsi dédapjának, Balogh Ferencnek a bátyja.” A Balogh család a XVIII–XIX. században népesebb volt, miként azt néhai Kelemen József történész-tanár falumonográfiája, valamint a református egyházközség nyugalmazott lelkipásztora, Bóné Barna is igazolta. Szőts Endre fungens barátosi lelkész szerint jelenleg egyetlen Balogh nevű sem él már Barátoson.

A famíliából azért említjük elsőként mégis Barátosi Balogh Benedek néprajz- és néperedet-kutató nevét, mert Barátosi előnevéhez élete végéig ragaszkodott. Az idősebbek a helyi értelmiségieknek köszönhetően hallhattak személyéről. „Az ázsiai népeket kutatta, éppen úgy, mint Kőrösi Csoma Sándor, mert meg volt győződve arról, hogy mi is azoknak a fajta népeknek vagyunk utódai” – fogalmazott néhai Mircse Feri bátyánk, a barátosi kálvinista egyházközség legendás emlékű megyebírója, annak a Mirtse családnak a leszármazottja, amelyből a negyvennyolcas őrnagy, Mirtse Ferenc (1805–1866) és testvéröccse, a százados Mirtse Dénes (1810–1864) született. Az idézetet néhai Kelemen József történelem szakos tanár, a falu szülötte, a Barátosról 2001-ben megjelent falutörténet szerzője őrizte meg, aki a helyi fúvósok karmestere volt, s kinek korai halála miatt torzóban maradt a fúvószenekarok Kovászna megyére kiterjedő történetének megírása.   

Szőcs Endre barátosi református lelkész

Benci bátyánk nem rejtette véka alá,

hogy érdeklődése a magyarság eredetének kutatására is sarkallta, önműveléssel képezte magát a keleti nyelvekben és a néprajzban. Kőrösi Csoma Sándorhoz hasonló körülmények között, szerény anyagi támogatással, jórészt saját megtakarított pénzén háromszor kelt útra a távol-keleti „rokon népekhez”. Első útján – 1908-ban – az Amur folyó menti népcsoportot tanulmányozta, gazdag nyelvi anyaggal tért haza. Második útjáról hastífusz miatt vissza kellett fordulnia, harmadik útján bejárta Hokkaidó és Szahalin szigetét, az ajnu népcsoportban gyűjtött. Onnan Japánon át Vlagyivosztokba ment, de az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország között kitört háború idején letartóztatták, internálótáborba zárták, 30 ládányi tárgyi gyűjtését, feljegyzéseit visszatartották, maradék anyagának egy részét a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi.

A világháború utáni időkben a turanizmus néven ismert magyar őstörténeti elmélet képviselője volt. Annyi anyagi fedezete és ereje volt, hogy kutatásait, úti élményeit megjelentesse a Turáni-könyvek sorozatban. A turanizmus tudományos mozgalomként az ázsiai kultúrák kutatásával foglalkozott, a magyar történelem és kultúra összefüggésében. Megnevezése az elő-ázsiai tulipános Turáni-alföldhöz kötődik, ahol kora tavasszal vérpiros a rónaság. Benci bátyánk hitte, hogy a mi gyakori székely-magyar tulipánmintáinkat onnan hozták őseink. Tiszteletbeli tagja volt a két világháború között alakult Turáni Társaságnak, ami miatt a magyarországi baloldali éra alatt zaklatták.

Tánczos Szabolcs polgármester

Kik keresik a jeles elődöt?

A véletlen hozta úgy, hogy egy mifelénk kiránduló, magyarországi fiatalokból álló csoportnak meséltünk Benci bátyánkról, a „Kicsi Csomáról”, akiket a Magyarországon élő Bíró Koppány vezetett. Fellelkesedve elhatározták, hogy egy emléktáblát adományoznak a barátosi református egyházközségnek. A bronzból öntött portrédomborműves tábla 2020-ban, az utazó halálának 75. évfordulójára meg is érkezett, s szerették volna elhelyezni a barátosi Balogh-kúrián. Sajnos, ezt a járvány megakadályozta. Jövő évi avatójáról, szenteléséről lapunkban már hírt adtunk.

Időközben a világhálón felvettük a kapcsolatot Balogh Benedek budapesti rokonaival, néhai Balogh Barátossy Jenő rubindiplomás nyugalmazott gépészmérnök fiaival, Balogh Barátossy Gábor (1946) erdőmérnök leszármazottjaival, Györggyel (45 é.) és Gáborral (42 é.), gyerekeiket tekintjük a barátosi Balogh família legfiatalabb oldalági leszármazottjainak.

Ez év nyarán újabb rokon család tette tiszteletét Barátoson Eckhart Erzsébet budapesti lakos és Balogh-rokon vezetésével – tájékoztatott Tánczos Szabolcs barátosi polgármester. A családdal e sorok írója is felvette a kapcsolatot, és közölték, hogy a tetemes távolság ellenére is szándékoznának részt venni a jövőben sorra kerülő emléktábla-avatón. Eckhart Erzsébet közelebbi rokonnak bizonyul, aki gyerekkorában rövidebb időt is töltött a barátosi Balogh-rokonoknál, Forró Margit volt tanítónő családi házánál.

Gazdag Katalin iskolaigazgató

A barátosi közeljövő idegenforgalmi kínálatairól

is beszélgettünk Tánczos Szabolcs polgármesterrel. Befejezték a három településből álló Barátos község – Barátos, Orbaitelek és Páké – teljes közművesítését, s ha még gyarapodna a helybeli vendégfogadó házak, szobák száma (de dobásnyira van innen Kovászna fürdőváros is), pénzt hozhatna majd a helyi turizmus is.

A turistának érdemes ellátogatnia a település központjában levő Erzsébet parkba. Itt áll a református templom. Mai formáját a XVII. században kapta, de bizonyítékok szólnak amellett, hogy itt a XVI. század előtt már templom állt. Később – a virágos reneszánsz korában – alakították és bővítették, majd 1850-ben újjáépítették.

A falu és régi temploma a Bod mezeje nevű helyen volt, ahonnan, mert mocsaras-ingoványos hely volt, a „Nagy víz” (Kovászna vize) északi oldalára települt. Barátos második templomának az erdélyi népi reneszánsz elemeit magán viselő, 1760-ban készült kazettás mennyezetét az 1910-ben történt javításkor lebontották. Jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A templomot park övezi, melyet a magyar királyné emlékére 1898-ban róla neveztek el. Itt szokott szabadtéri koncerteket adni a helybeli fúvószenekar. Barátosnak ugyanis régi időkre visszanyúló zenei hagyományai vannak. A parkban látható a hősök emlékműve, melyen a millecentenárium, az 1848–49-es szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak neve olvasható.

Épül a járda, vízlefolyó

Barátoshoz kapcsolódó jeles személyiségként tartjuk számon Andrád Sámuel (1751–1807) medikust és anekdotagyűjtőt. A legújabb kutatások szerint Ikafalván született, de családja barátosi volt, emléktáblája a sepsiszentgyörgyi vártemplom cintermében van, mert „talán itt temették el”. Itt ringatták bölcsőjét a helybeli iskola névadójának, Bibó József (1843–1914) jeles iskolamesternek és helytörténésznek, aki szakavatott füvész volt. A barátosi gyülekezet református lelkipásztora volt 1893 és 1897 között Szabó Jenő (1867–1934) költő és író. Őt látogatta meg 1896-ban a millenniumi ünnepségek alkalmával testvérbátyja, az író Szabó Dezső (1874–1945). Élményeit Életeim című önéletírásában részletezte. Látogatására emlékeztető bronz portré­domborműves táblát helyezett el a templom külső falán a Lakiteleki Népfőiskola 2019-ben, Az elsodort falu című regény megjelenésének 100. évfordulója alkalmával.

Élő település Barátos. Tánczos Szabolcs polgármester tájékoztatott, hogy kiépült a község közművesítése, folyik az utcahálózat rendbetétele és aszfaltozása, három híd és három ravatalozó építésén túl vannak, korszerű közművelődési központ épült, baráti kapcsolatot ápolnak a magyarországi Pálmonostora településsel.

A község központi iskolájában tanulnak a helyi, az orbaiteleki, várhegyi, cófalvi felsőbb osztályos gyerekek – tudtuk meg Gazdag Katalin igazgatótól, aki elmondta, hogy az intézménynek iskolamúzeuma is van.

Az ide érkező turista érdeklődésre számot tartó érdekességekkel találkozhat Orbaiteleken és Pákéban is. A községközpont altalajában nyomás alatt levő savanyúvíztelepet mutattak ki.