Az OTP Bank elemzése szerint tovább lassul a hazai gazdaság, a fiskális intézkedések és a magasabb olajárak átmenetileg megállíthatják az infláció csökkenését. Az intézmény sajtóközleményében ismerteti az elemzést, amelyben a szakértők megállapítják: a költségvetési kockázatok jelentősek, ugyanakkor további intézkedésekre van szükség a 3 százalékos hiánycél eléréséhez 2024-re.
Az OTP Bank makrogazdasági elemzői szerint a hazai gazdaság a korábbi várakozásokhoz viszonyítva gyengébb növekedést mutat. A gazdaság lassulását a szakértők az iparban és a szolgáltatási szektorban jelentkező kihívásokkal, a költségvetési konszolidációval, valamint az euróövezetben tapasztalt gyengülő gazdasági aktivitással magyarázzák. Az idei második fél évre vonatkozó makrogazdasági várakozásaikat az OTP Bank elemzői a közelmúlt nemzetközi gazdasági fejleményeivel, az euróövezetben megfigyelt trendekkel, az újabb helyi adóemelések hatásaial, valamint a hazai makrogazdasági mutatók alakulásával magyarázzák.
Gyengébb növekedés
Bár az év első felében a nemzeti össztermék (GDP) éves növekedésével kapcsolatos várakozások közel 3 százalékos gazdasági bővülést vetítettek előre 2023-ra, a növekedés üteme lassult, amit a vártnál gyengébb fogyasztás és exportteljesítmény magyaráz a magas infláció és a globális feldolgozóipar teljesítményének romlása következtében erodálódó reáljövedelmek összefüggésében. Ennek következtében az idei év egészére 1,9 százalék körüli gazdasági növekedés várható. Az infláció december végére 7,5 százalék körüli szintre csökkenhet, míg az irányadó kamatláb tekintetében nem várható fejlemény, hiszen a Román Nemzeti Bank nagy valószínűséggel kitart az alapkamat jelenlegi szintje mellett.
Az első félévi GDP-bővülést az IT-szektor, az építkezés, valamint a szolgáltatások hajtották, míg a hazai gazdaság 20 százalékát adó ipar negatívan járult hozzá a bruttó hazai össztermék alakulásához. A HORECA-szektor az első negyedév jó teljesítménye után a második negyedévben jelentős lassulással nézett szembe.
Ami a 2024-es várakozásokat illeti, az éves GDP-bővülés a háztartások fogyasztásának élénkülése (magasabb reálbéreknek köszönhetően), az állami kiadások növekedése, valamint az exporttevékenység erősödése következtében elérheti a 2,7 százalékot.
„Az elmúlt hónap fejleményei alapján a harmadik negyedévi mutatók arra utalnak, hogy a növekedés lassulása a vártnál tovább tart. Az eddig tapasztalt visszafogott növekedést a háztartások fogyasztása, az építőipar fellendülése és a beruházási kiadások jelentős növekedése támogatja, utóbbiak jelentős részét külső, vissza nem térítendő forrásokból finanszírozzák. Az év végére vonatkozó várakozásokkal visszafogottnak kell lennünk, hiszen a kiadásokra a hitelállomány növekedésének lassulása is hatással van, még annak ellenére is, hogy a vállalati szegmens és a fogyasztási hitelek esetében a hitelnyújtás visszatért a korábbi trendekhez” – állapították meg az OTP Bank elemzői.
Dezinfláció, alapkamat-alakulás
Az infláció 2023 februárja óta folyamatosan lassult, szeptemberben 8,8 százalékot ért el. A bázishatásoknak és az élelmiszerár-korrekciónak köszönhetően, figyelembe véve a 2023-as mezőgazdasági betakarítás hatásait, valamint az alapvető élelmiszerek esetében bevezetett kereskedelmi felárakkal kapcsolatos intézkedéseket is, ez a lassulás a várakozások szerint tovább folytatódik.
„Az infláció jelenleg még mindig lassul, de látnunk kell, hogy a költségvetési konszolidáció érdekében végrehajtott fiskális intézkedések miatt a dezinflációs trend átmenetileg visszafordul. A magasabb olajárak hatása szintén hozzájárul a dezinflációs folyamat megállításához 2024 első negyedévében. Várakozásaink szerint az áruk és szolgáltatások inflációja viszonylag rugalmatlan marad, míg az élelmiszerár-infláció tekintetében további lassulásra kell számítani” – áll az elemzésben.
Ami az európai kontextust illeti, az EKB arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, egyúttal nyitva hagyták a kamatlábak további emelésének lehetőségét is arra az esetre, ha az infláció ismét erőteljesen emelkedik. Figyelembe véve a 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat, nagy valószínűséggel a Román Nemzeti Bank sem kezdi meg az irányadó kamatláb csökkentését.
Az elemzők szerint „a Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció és az alapkamat közötti egyensúlyra, igyekeztek nem nehezíteni a helyi üzleti környezet erőfeszítéseit, miközben próbálták a lehető legalacsonyabb szintre kényszeríteni a pénzromlás mértékét. Mivel a jövőbeli várakozások megkövetelnék, hogy a jegybank szigorú figyelme fennmaradjon, a dezinfláció átmeneti leállásával a Román Nemzeti Bank a jövő év második feléig a jelenlegi szinten tarthatja az
alapkamatot.”
Ugyan a gazdaság teljesítménye lassult, a foglalkoztatás visszafogott, de folyamatos növekedése mellett stabil maradt a munkaerőpiac, az állapotát mérő mutatók továbbra sem mutatják a gyengülés jeleit. Mindeközben a reálbérek az infláció lassulásával párhuzamosan erőteljesen növekedtek, amit a minimálbér 2024-ben történő emelése tovább fokozhat. (fer-)
