Az állam nem azonos az önkormányzattal, az elmúlt hétvégén felgyúlt szakszervezeti művelődési ház nem Sepsiszentgyörgyé, nem a városnak kell őriznie és karbantartania, még bejárnia is tilos – szögezte le már sokadik alkalommal Antal Árpád polgármester. Tegnapi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy mit tett és mit fog még tenni azért, hogy az épület államiból helyhatósági tulajdonba kerüljön. Többek között petíciót indítanak: a sepsiszentgyörgyiek aláírásukkal támogathatják az önkormányzat azon törekvését, hogy megszerezze az ingatlant.
Az elmúlt kilenc évben az önkormányzat több módon is próbálta megszerezni a hajdani kultúrpalotát. Ez állami tulajdon volt, a szakszervezetek pedig használati joggal rendelkeztek. Ezt a használati jogot szerette volna átvenni 2014-ben (két évvel azután, hogy minden hivatalos tevékenység megszűnt az épületben) Sepsiszentgyörgy városa. Megszerezték hozzá a kormány támogatását, a kormányhatározat tervezete is elkészült, két minisztérium láttamozta, a harmadik, az igazságügyi azonban visszautasította azzal az indoklással, hogy a jelenlegi használó beleegyezése nélkül ez nem kivitelezhető. A szakszervezetek pedig nyilván nem egyeztek bele.
Több minisztériummal folytatott levelezés után 2018-ban a municípiumok szövetsége kérte a szakszervezeti művelődési házak helyzetének rendezését a kormánytól, ez a kezdeményezés azért bukott meg, mert az 57 épület jogilag négyféle helyzetben volt, nem lehetett egységes jogszabályt kidolgozni rájuk. 2020-ban az RMDSZ kormányra kerülésével a fejlesztési minisztérium ismét előkészített egy határozattervezetet, ekkor azonban kiderült, hogy ezek a kultúrotthonok nem szerepelnek a pénzügyminisztérium nyilvántartásában, papíron nem léteznek. Emiatt született egy olyan jogszabály, hogy a felfedezett állami tulajdonokat a pénzügyi tárca leltárába írják be, és 2021-ben az addig már alaposan leromlott sepsiszentgyörgyi kultúrpalota is felkerült a listára.
Ezek után az önkormányzat – arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint a használatba adott tulajdonokat jó gazdaként kell használni – kérte a kormányt, hogy vonja vissza a szakszervezetek használati jogát, mert Sepsiszentgyörgyön nyilvánvalóan rossz gazdák voltak. Erről is született egy kormányhatározat-tervezet, ennél is a harmadik minisztérium fedezte fel, hogy per alatt van az ingatlan, s amíg ez le nem jár, nem lehet dönteni. A pert a szakszervezeti művelődési házak egyesülete indította az állam ellen, az épületek tulajdonjogát kérve. A pert a sepsiszentgyörgyi törvényszéken 2023 februárjában alapfokon meg is nyerték, de a kormány és a város is fellebbezett, és másodfokon részben nyertek; hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudni, mert a bírói döntés indoklása még nem jelent meg. Antal Árpád próbált egy másik vonalon is elindulni, 2021-ben büntetőjogi feljelentést tett a szakszervezetek ellen, hogy miért nem vigyáznak arra, amit a magukénak követelnek, ennek nem lett semmilyen következménye.
A polgármester hangsúlyozta: ha a városé lenne az épület, előbb-utóbb visszakerülne a kulturális körforgásba. Az önkormányzat érdeke az, hogy minél jobb állapotban kapja meg a kormánytól, és azért kezdeményezett petíciót, hogy felhatalmazást, megerősítést kapjanak a városlakóktól azon törekvésükben, hogy folytassák a küzdelmet, amíg az illetékes hatóságok átadják a városnak a kultúrotthont. Az aláírásgyűjtés pénteken indul, online üzemmódban.
Katasztrófahelyzet alakult ki, kormányhatározat készül
Ráduly István, Kovászna megye prefektusa szerint elsődleges, hogy tisztázzák a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házának tulajdonjogát. Az általa vezetett intézménynek semmilyen jogköre nincs eljárni a szakszervezetek és sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közötti tulajdonjogi vitában, de amint a tűzeset igazolja, a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Nem csupán arról van szó, hogy egy egykor reprezentatív épület teljesen leromlott, szégyenfoltja a városközpontnak, de katasztrófahelyzet alakult ki, és csoda, hogy emberéletben nem esett kár a szombatra virradóre kigyúlt tűzben.
Szombat reggel operatív gyűlést hívott össze a belügyminisztérium és az építészeti felügyelőség (ISC) képviselőivel, és arra kérte a polgármesteri hivatalt (írásban is), oldják meg, hogy illetéktelen személyek ne léphessenek be a romos épületbe. A belügyminisztérium képviselőitől azt kérte, hogy fokozottabban figyeljenek az ingatlanra.
Ráduly István továbbá elmondta, hogy 2014-ben, amikor Marius Popica volt a prefektus, egy kormányhatározat-tervezetet nyújtottak be, amelyben kezdeményezték, hogy az ingatlan az állam magánvagyonából és a szakszervezetek gondnokságából kerüljön át Sepsiszentgyörgy közvagyonába és a helyi tanács kezelésébe, mivel a szakszervezetek méltatlannak bizonyultak arra, hogy a tulajdonosai legyenek, nem tettek semmit legalább a megőrzéséért. Meg kell keresni a törvényes utat arra, hogy az épület a helyi vagy esetleg a megyei önkormányzat tulajdonába kerüljön, és ennek érdekében egy újabb kormányhatározat-tervezetet dolgoznak ki, legkésőbb január végéig – mondotta a prefektus. Ráduly István ugyanakkor kitért arra is, hogy noha a hatósági vizsgálat eredményei még nem érkeztek meg, a helyszínen látottak alapján észszerű a magyarázat, hogy valaki tüzet rakott az épületben. Szerinte nem az a személy gyújtott tüzet, akit az épületben találtak, hiszen egy ilyen helyzet előidézője vélhetőleg eltűnt volna a környékről, a helyszínen talált ember pedig egy távolabbi helyiségben aludt. (ndi)
