A legjelentősebb, a vidombáki reptéren legtöbb járatot működtető Dan Air légitársaság bejelentette, november közepétől Bákóba költözik. A rövid nyitvatartás miatt három hónap alatt 2,6 millió eurót veszítettek – írják indoklásukban, melyben jó pár furcsaságra is felhívják a figyelmet, például arra, hogy a havonta átlag húsz utas által igénybe vett aradi repülőtér nonstop működik, Vidombákon pedig már az első hónap után elért tízezer utas számára is csak fél napig biztosítják a légi forgalmi szolgáltatásokat.

Már az indulás utáni első hetekben kiderült, a légi forgalmat irányító Romatsa társaság mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a brassói reptér működését. A rövid nyitvatartást személyzethiánnyal indokolták, pedig a reptér nem váratlanul, egyik napról a másikra készült el. Korábban azt igyekeztek elérni, hogy soha ne legyen légikikötő Románia legnagyobb turisztikai központjában. Évtizedekig gáncsolták építését, keresztbe tett minden kormány, sokak szerint a bukaresti repülőteret féltették a konkurenciától, mások úgy vélték, a szebenit. Csak a Brassó megyei és városi önkormányzatok elszántságának köszönhető, hogy mégis felépülhetett a reptér, jelentős pénzt is befektettek és lobbiztak, a székelyföldi vezetőkkel karöltve, így valóra válhatott az álom. Működtetése azonban már nem rajtuk múlik, és úgy tűnik, az akadályok elhárítása sem. Elérték valahogy, hogy januártól pár órával bővüljön a nyitvatartása, de a jelek szerint késői és nem elegendő ez a többlet.

Nem kell összeesküvés-hívőnek lenni, hogy lássuk, valami nagyon fura történik a brassói reptérrel. Sok milliárd eurós befektetéssel elkészül egy modern légikikötő, és kihasználatlan, nem működhet, a bürokrácia és önző érdekek akadályozzák kiteljesedését. A júniusi megnyitó óta ígérik egy budapesti járat indítását, de ez mai napig nem valósult meg, pedig Székelyföld szomszédságában kizárt, hogy ne lenne rá kellő kereslet. Magyarországi kormányszintről is elhangzott, ősszel landolhat az első gép a Brassó–Budapest útvonalon, de eljött az ősz, és továbbra is csak a távoli ígéretek között szerepel ilyen járat. Pedig nagyon sokan várják, igénylik a 14 órás vonat- és 8–9 órás autóutat egyórásra rövidítő repülőjáratot. Ám úgy tűnik, ebben az esetben (sem) a kereslet-kínálat elve és a gazdasági számítás a mérvadó.

Lehet találgatni, ki, miért akadályozza a brassói reptér működését, fejlődését, de tény, eddig több bosszúságot és csalódást hozott régiónknak, mint hasznot. Valakik gondoskodnak róla, hogy ne legyen sikertörténet.

Borítókép: Farcádi Botond