Fontos határidő közeleg, az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezetek (kollektívek – CAP) tagjai számára, és azoknak, akiknek olyan mezőgazdasági terület van a tulajdonában, amely nem volt kollektivizálva – hívta fel a figyelmet legutóbbi sajtóértekezletén Ráduly István prefektus. A kormányhivatal vezetője az 1991/18-as földtörvény azon fél évvel ezelőtt hatályba lépett módosításáról beszélt, melynek értelmében november 18-a jogvesztő határidő, amíg az érintettek a helyi földosztó bizottságokhoz folyamodhatnak, hogy az ilyen helyzetben lévő területeikre birtoklevelet kapjanak. E határidőt követően a földeket ugyan tovább használhatják, ám azokat az állam bármikor átveheti és másnak visszaszolgáltathatja, mivel szabadon felhasználhatónak minősülnek.
Ráduly István kifejtette, hogy azoknak is fel kell keresniük a helyi földosztó bizottságokat, akinek egyébként teljesen rendben lévő, 1990 előtt kiállított telekkönyvük van a területről, tudják bizonyítani a folytonos használatot és más nem igényelte vissza, ám nem rendelkeznek 1991 után, azaz a 18-as törvény hatályba lépését követően kiállított birtoklevéllel. A prefektus szerint Háromszéken több olyan település van – országosan főleg a hegyvidékieknél tevődik fel –, ahol nem történt meg a szántók, legelők, kaszálók államosítása, mivel nem volt kollektivizálás. Példaként Ráduly István Lisznyópatakot, Zalánpatakot, Dobollópatakot említette. Általában kisebb területekről van szó – tette hozzá. A prefektus szerint azért fontos, hogy az ezeken a községeken, településeken élők, ilyen helyzetben lévők sürgősen felkeressék az önkormányzatot, illetve a helyi földosztó bizottságot, mert november 18. után azzal szembesülhetnek, hogy mezőgazdasági területüket szabaddá nyilváníthatják, az állam tulajdonába kerül, és ezt követően másnak visszaszolgáltathatóvá válik. Lényeges ugyanakkor, hogy egy másik feltételnek is meg kell felelniük, azaz nemcsak a terület nem volt államosítva, de a tulajdonos sem volt a termelőszövetkezet tagja.
Ráduly István kifejtette, hogy a fentebb ismertetett helyzet annak nyomán állt elő, hogy 2013-ban hatályba lépett a 165-ös számú törvény, amely kimondja, hogy a polgármesterek kötelesek nyilvántartásba venni a községükhöz, esetleg városukhoz tartozó mezőgazdasági területeket, és azon földek, melyekre nincs 1991 után kiállított birtoklevél, szabadon felhasználhatóknak tekintendők, azaz visszaszolgáltathatóak vagy az állam tulajdonában maradnak. Ezek az előírások ott okoztak zavart, ahol nem volt államosítás, nem jöttek létre termelőszövetkezetek vagy adott földek nem kerültek be a TSZ-vagyonba. A rendszerváltást követően megtörtént több esetben, hogy egyesek birtoklevélért folyamodtak a földosztó bizottsághoz, de onnan azt a választ kapták, nincs szükség ilyesmire, mivel a földjük nem volt államosítva. Így maradtak a korábban, esetenként még a szocializmus előtt kiállított telekkönyvekkel, de új birtoklevelet nem kaptak. Ők most kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, hiszen nem elegendő, ha rendelkeznek a régi telekkönyvvel, a szabály szerint új birtoklevelük, és az annak alapján kiállított új telekkönyvük is kell legyen, hogy teljes biztonságban legyen a területük tulajdonjoga.
Ráduly István arra is kitért, hogy Erdélyben nem igazán okozna gondot a nem államosított területek kérdése, mivel a régi telekkönyvek igazolják a tulajdonjogot, ami nem szakadt meg, ám a Kárpátokon túli megyékben a régi rendszerben nem voltak telekkönyvek, ezért a jogalkotóknak megoldást kellett találniuk a problémára. A helyzet rendezése érdekében idén májusban született egy rendelet, amely fél évet ad az érintetteknek (akiknek földjeiket nem államosították, illetve TSZ-tagok sem voltak), hogy benyújtsák birtoklevéligényüket a földosztó bizottságokhoz. A prefektus körlevelet küldött minden polgármesteri hivatalnak, hogy értesítsék az érintetteket, hogy november 18. előtt lehetőleg nyújtsák be az igénylésüket, ezt követően már nem lesz rá lehetőségük. Ráduly István szerint biztosabb, ha nemcsak a helyi, de a megyei földosztó bizottsághoz is benyújtják a kérést.
