Elégedetlenkednek a vállalkozók a készpénzforgalom korlátozását is előíró jogszabály miatt – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Édler András György. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyetért a vállalkozókkal és velük együtt teszi fel a hét végén életbe lépő törvénnyel kapcsolatban a kérdést: mire lesz jó ez a szabályozás? A nagy ellenkezés nyomán egyébként a kormány késznek mutatkozik visszakozni: tegnap délben Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette: a legközelebbi kormányülésen felülvizsgálják a készpénzkorlátozással kapcsolatos előírásokat.
Mint ismeretes, az október 27-én kihirdetett 296-os számot viselő jogszabályt, amely a költségvetési hiány csökkentését célozza, kormányzati felelősségvállalással, vagyis parlamenti vita nélkül fogadta el a kormány. Az úgynevezett deficitcsökkentő csomag november 11-én lépne életbe, és elsősorban adóügyi intézkedésekkel – a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, ágazati adókedvezmények szűkítésével – próbálja megfékezni a költségvetési hiány további növekedését. Ebben a törvényben szerepelnek azok a cikkelyek is, amelyek a készpénzforgalomra, illetve annak korlátozására vonatkoznak.
A teljesség igénye nélkül hadd elevenítsünk fel néhány – a kamara elnöke szerint is joggal vitatott – előírást. November 11-től jogi személyek között legtöbb napi ezer lej lehet a készpénzforgalom, magánszemélyek és cégek között ötezer lej, a magánszemélyek közötti készpénzes kifizetések pedig nem haladhatják meg a tízezer lejt. Ezen értékhatárokon felül kötelező módon banki átutalással kell törleszteni. A jogszabály azt is tiltja, hogy az értékhatárt meghaladó összegeket részletekben lehessen törleszteni. A meghatározott limitek jövő év végéig érvényesek, 2025-ben pedig minden értékhatár feleződik.
Ami még újdonságszámba megy, hogy a készpénzhasználattal kapcsolatos, a jogi személyekre vonatkozó cikkelyek nemcsak a cégekre, hanem egyéni vállalkozókra, egyesületekre és alapítványokra is vonatkoznak, és nemcsak a lejben kifizetett összegekre, hanem a belföldön valutában történő kifizetésekre.
A magánszektor megsarcolása
Édler Andrást elégedetlen vállalkozók keresték meg, de saját tapasztalata alapján sem érti, hogy mi a célja a jogszabálynak. Az úgynevezett feketézők körét úgy sem érinti, ők nem hivatalos úton bonyolítják le a tranzakciókat, a fekete gazdaság kifehérítése ilyen módszerekkel aligha lehetséges – érvelt a kamara elnöke. A készpénzforgalom korlátozása esetleg a bankoknak kedvezhet, hiszen nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le. Vagyis az intézkedés aligha generál pluszbevételt a költségvetésben. A kamara elnöke jónak tartja, hogy egyre több helyen lehet elektronikus úton fizetni, ám a készpénzforgalom adminisztratív korlátozását nem tartja helyesnek.
A rendelkezés rendkívül megbonyolítja főként a kisvállalkozások – cégek vagy egyéni vállalkozások – amúgy is megterhelt ügyvitelét. Mi több, plusz költséget jelent számukra, például egy vidéki boltos, akinek a településén nincs bankfiók, a közeli városba kell utazzon. Továbbá egy sor olyan előírás van a készpénzforgalom vonatkozásában, hogy szinte lehetetlen mindeniket betartani. Márpedig a büntetések rendkívül magasak. S ha egy korábbi rendelkezést is figyelembe veszünk, miszerint eltörölték azt a lehetőséget, hogy az ellenőrző szervek első alkalommal figyelmeztessék a vállalkozót a szabálysértésre, s csak ezután büntessenek, akkor egyértelmű, hogy a magánszektor újabb megsarcolásáról van szó – érvelt a kamara elnöke.
Ugyanakkor külön kitért arra az abszurd helyzetre, amikor a rendőr is megállíthatja a járművet és ellenőrizheti a vezetőnél levő készpénzt, illetve a szállított áru papírjait, mi több – ha egy napon belül nem rendezik az esetleges kihágást –, el is lehet kobozni azok egynegyed részét. Mindez életszerűtlen, sőt, visszaélésekre ad lehetőséget.
Édler András szerint egy sor ellentmondás nehezíti a törvény betartását, főként a jogszabályok rengetegében egyébként is járatlan vállalkozók számára. Márpedig legtöbb jogi személyt – s ez Háromszékre hatványozottan érvényes, hiszen a mikrovállalkozások elsöprő többségben vannak – ebben a helyzetben éri az új rendelkezés.
Az mindenki számára egyértelmű, hogy az államkassza hiányának csökkentése az elsődleges cél, ám egy ilyen jogszabály erre aligha alkalmas, hiszen nem old meg semmit, sőt, éppen a becsületesen adózó vállalkozói réteget hozza még nehezebb helyzetbe – érvelt a kamara elnöke, aki szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha mondjuk az egyharmad arányban be nem fizetett áfatartozások behajtására koncentrálna a kormány, illetve az adóhivatal. A kereskedelmi kamara egyébként az ellenérvek nyilvánosságra hozatalával tud tenni azért, hogy ebben a formában mégse lépjen érvénybe a jogszabály – a tegnapi nyilatkozatok alapján erre van esély.
