Most, ahogy közelednek a jövő évi választások, politikusaink minden lehető módon mut(og)atni akarják magukat a nép egyszerű fiaiként, mint akik – akár az istenadta nép – a piacról élnek.
Milyen jó, hogy vezéreinknek van idejük az országos gondok megoldása mellett bevásárolni, és úgy tenni, mintha szemmel és kordában tudnák tartani az árak emelkedését! De végül a sok piacjárásnak az lett a következménye, hogy a rosszabbik fajta piaci kofák stílusát vették fel. Dicsérik pártjukat és magukat, mint cigány a lovát, és ütik egymást, mint szódás a magáét.
Egy hónappal ezelőtt még a miniszterelnök, a PSD-s Marcel Ciolacu ment el bevásárolni, és száz lejre olyan sok mindent vett, hogy azóta is irigykednek rá a liberálisok (PNL-sek), akikkel együtt kormányoz. Ezért aztán liberálisék is – Nicolae Ciucă volt miniszterelnök és Rareș Bogdan európai parlamenti képviselő – kimentek Szilágysomlyón a piacara. Rareș Bogdan nagyon jól reklámozta a hazai zöldségeket, és azokat is, akik ott a petrezselymet árulták! Vásárlás közben elkapott egy csokor petrezselyemlevelet, odadugta Ciucă orra alá, és azt mondta: És némi petrezselyem is… Elnök úr, nézze, milyen illata van! Igazi petrezselyem!
Közben azonban felcsúszott a kabátja ujja. Így látták meg, hogy karján egy 30 ezer eurós Rolex óra ketyeg. (De a mai modern órák már nem is ketyegnek, biztosan azért, hogy mikor viselőjük munka közben alszik, ne zavarja őket.) Erre Rolex Bogdan azt mondta, hogy ő egy bevállalós ember, és olyan órát és ruhát visel, amilyent csak akar. Különben is megmondta, hogy vagyonnyilatkozatában 200 ezer euró értékben szerepelnek órák, melyeket a Realitatea TV-től kapott fizetéséből vett. „Bocsássanak meg, de mit tegyek? Járjak úgy, mint Mao Ce-tung, salopétában, hogy tetszedjen a miniszterelnök Ciolacunak?” – háborgott. Elárulta, hogy Ciolacuéknak a Pobeda óra tetszik, mert Sztálinnak és unokáinak is az volt. Különben 200 ezer euró értékű festményei és 150 ezer euró értékű ékszerei is vannak. Ha vendéget vár, biztosan a 15 ezer euró értékű ezüsttel terítenek. Persze mostani fizetése, a nettó 7300 euró (plusz a költségtérítések és egyéb juttatások) semmiség korábbi tévés fizetéseihez képest, de hát a hazáért mindent megtesz, és ezért otthagyta a tévét s feláldozta korábbi nagy jövedelmét.
A két kormányzó párt egymásnak esett. Rareș Bogdan már tűrhetetlennek érzi a koalíciót. Még az elnök Iohannisnak is elmondta, hogy a PSD nem lojális partner. Elég rosszul tette, mert az elnök éppen egy afrikai körútra indult, és most nem fog tudni emiatt nyugodtan szafarizni. Legutóbb a nyugdíjemelések miatt (amivel különben mindenki egyetért) alakult ki vita. Mert szokás és a mondás szerint: járni járna, de nem fog jutni rá. (Mód van, pénz nincs.) És amivel a PNL Rareș Bogdan szerint nem ért egyet, az a járulék- és adóemelés. (De reménykedhetünk abban, hogy az is lesz.) Egyetlen emelés, és kész a szakítás – mondta a megmondóember, aki (ki)pakolt, mint Bogdan az üres boltban vagy az államkasszában. Azt is megmondta, hogy Romániának liberális elnökre lesz szüksége Iohannis után is. „Én mindent megteszek, ami erőmből telik, hogy egy jobboldali elnök jöjjön” – jelentette ki. A végén még azt is megtenné, hogy elvállalja ez elnökséget, amilyen önfeláldozó.
A szociáldemokraták nem maradtak el a válaszokkal. A szintén európai parlamenti képviselő, a székelyzászlós-akasztós Mihai Tudose, miután azt hallotta Rareștől, hogy a szociáldemokraták teljes populista kampányban vannak, meg volt döbbenve. „Lehet, hogy reggel, mikor felébredt, még egy film vagy egy képregény hatása alatt állt. A gatyát a pantallóra húzta, felvett egy pelerint és elkezdett repülni…” Arra szólította fel a liberális politikust, hogy bár megerőltető, olvassa el a nyugdíjtörvényt, mert nem minden járandóság emelkedik 40 százalékkal. (Arra gondolok, hogy mivel a kisnyugdíjasok sokan vannak, sok kicsi sokra megy alapon, azokat nem fogják emelni, csak a különlegeseket.)
Aztán Ciolacu becézte fajankónak Rareș Bogdant, azonban egyelőre pártjaik, még ha nem is vígan, de együtt kormányoznak. Ciolacu azzal fenyegetőzött, hogy ha felbomlik a koalíció, akkor ő lemond. De vajon akkor ki vállalja a kormányfőséget? A végén még miniszterelnök és kormány nélkül maradunk. Lehet, az is jobb lenne, ha egyáltalán nem kormányoznának?
Borítókép: Facebook / Rareș Bogdan