Ilyen és ehhez hasonló javaslatok időről időre elhangzanak Romániában, legutóbb múlt héten, a helyi önkormányzatok találkozóján merültek fel különféle elképzelések a tervezett közigazgatási reform kapcsán.

Az eseményen felszólaló két erős ember, Marcel Ciolacu kormányfő, szociáldemokrata pártelnök és Nicolae Ciucă szenátusi elnök, a koalíciós partner liberálisok vezére nem merészkedett ilyen drasztikus kijelentéseket tenni – ennek hátterében azonban sokkal inkább taktikai megfontolások állnak: mindkét alakulat vezetése számít polgármestereik, megyeitanács-elnökeik mozgósító képességére a jövő évben esedékes európai parlamenti, törvényhozási, önkormányzati és államfőválasztásokon. Semmiképp sem lenne ugyanis okos húzás tehát néhány hónappal a választássorozat előtt magukra haragítaniuk az önkormányzati vezetőket olyan tervek hangoztatásával, amelyek érzékenyen érinthetik őket. A megnyugtatónak szánt szavak mögött azonban mégiscsak felsejlenek különféle elképzelések a közigazgatási reformról, melyek jelzik az irányt.

A kereskedelmi kamara nemrég rukkolt elő az elképzeléssel, miszerint a megyék számát a jelenlegi 42-ről 15-re kell csökkenteni, ötezer fő alatt pedig egy települést se lehessen községnek nyilvánítani. Emil Boc kolozsvári polgármester, a liberálisok egyik befolyásos politikusa szintén a közigazgatási átszervezést sürgette, érvelésében pedig ugyancsak azt hangoztatta, hogy túl sok közigazgatási egység működik Romániában. A mintegy 3000 közigazgatási egységből 400 községet 1500 főnél kevesebben laknak, további 1150-nek pedig 1500 és 3000 közötti a lélekszáma – ecsetelte, rámutatva: a romániai városok és községek mintegy fele nem tudja előteremteni a fenntartásához, működéséhez szükséges bevételeket. Marcel Ciolacu kormányfő, szociáldemokrata pártelnök az 500 fő alatti települések sorsáról szólt, felvetve, hogy ezen településeket alpolgármester képviselje egy nagyobb közigazgatási egység helyi tanácsában.

Bár abban alapvetően konszenzus van a romániai politikai eliten belül, hogy e nagy átszervezést leghamarabb a jövő évi választássorozat lejárta után, azaz 2025-ben lehet elkezdeni, az is jól látszik, hogy a reform szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. Az eddig nyilvánosságra került javaslatok pedig fölöttébb aggasztóak a székelyföldi magyarság számára: az irány ugyanis a jelek szerint a kis falvak összevonása és a megyék egybeolvasztása lesz. Ez utóbbi elképzelés különösen veszélyes, ha azt a három székelyföldi megyét, ahol tömbben él a magyarság – Hargita, Maros, Kovászna – más-más közigazgatási egységbe sorolják.

Borítókép: Dálnok református temploma. Albert Levente felvétele