A képviselőnél, a lelkésznél

…kopogtattunk, s megtudtuk, hogy mégiscsak lesz valami az Erősd és Botfalu közötti  híddal, amely az Olton át teremt kapcsolatot Brassó megye vízen túli régiójával. Az árapataki községi tanácsnál elhangzott a jó hír – tájékoztatott Bernád Edit községi tanácstag: a tárgyalások végére értek, most van a tanács a versenytárgyalások előtt.

– Mi, erősdiek nagyon örvendünk, mert sokan vannak, akik Brassó megyébe járnak munkára, ott keresik a kenyeret. Már régebb kértük a községi tanácsot: tegyen annak érdekében, hogy javítsanak a helyzeten az Erősd felé tartó út két bal oldali veszélyesebb kanyarjában.

– Nagy munkára van ott kilátás – hangzott a tanácsnál a vélemény, mert az útszakasz jobb oldali részén sziklás a mart, s úgy lehet, hogy ez lesz az egyik munkálat, amit jövőre kell hagynunk – erősítette meg Kovács László polgármester. Sajnos látogatásunk idején szünetelt a falucska kultúrotthonának tatarozása, de megtudtuk, hogy a baróti székhelyű Zöld Út Kft. most végzi a község kultúrotthonainak soros felújítását, melyek közül éppen az erősdi van legelőrehaladottabb állapotban.

Bernád Edit

Régésztábor Erősdön

Jó hírrel fogadott viszont Ráduly-Baka Zsuzsa helyi református lelkipásztor, aki elmondta, hogy nyáron iskoláskorú gyermekek számára nyitott többnapos régésztábort a László Ferenc Kulturális Egyesület, a Székely Nemzeti Múzeum és az Erősdi Református Egyházközség. A legtalálóbb hely csak Erősd lehetett, amely valamikor nevét adta a csiszolt kőkorszak egyik fontos régészeti kultúrájának.

– Az elmúlt években az udvarunkon megépült közösségi házban vállaltuk, hogy állandó jelleggel helyet adunk az erősdi festett kerámiához kapcsolódó nagyon régi kultúra bemutatására. A táborra vonatkozó pályázatukat Kovászna megye tanácsa támogatta – tudtuk meg a tábort szervező Sztáncsuly Sándor régésztől.

A tanulók számára kevésbé ismert fogalmak elmélyítésében Bajusz Mátyás, Boér Ilka sepsiszentgyörgyi és Gál Szilárd meghívott marosvásárhelyi antropológus segített. Mondanunk sem kell, hogy a résztvevők eljutottak a Tyiszk-hegy neolitikumi lelőhelyre és a Kerek-Csókásra is. A tetőn „magas kővár állott – szólal meg a szájhagyomány –, köveiből épült fel az erősdi magyar templom, s még a szomszédos botfalusi templom építéséhez is jutott innen kő. A hegy gyomrában titkos pincék vannak, de oda lejutni embernek még nem sikerült.”

A hegy, mármint a Kerek-Csókás Olt felé lejtő meredek löszfalaiban sok száz gyurgyalag vájt magának fészekodút, ritka ez a hely mifelénk, s felettük, a délnyugatnak kitett, homokos talajú Csókás fennsíkján félsztyeppjellegű, szárazságtűrő növények telepedtek meg. Itt él emberemlékezet óta a megyénkben eléggé ritka árvalányhaj és a tavasszal lilás rózsaszín bokorcsoportokat alkotó, illatos, mediterrán vidéki elemként ismert törpemandula. A környéket kiválóan ismerő lelkipásztor arról is tájékoztatott, hogy a kis lélekszámú helyi magyarság közösségi házának fenntartását és fejlesztését mint a helyi magyar kultúra fészkét Kovászna Megye Tanácsa támogatta.

Megújul az Erősdöt Botfaluval összekötő híd

Rózsa Sándor Székföldjén?

Erősd nem szűkölködik történetekben, mesékben, egyike a mesélni tudó falvainknak. Maradt fenn még régi mese, egyedi, olyan, amely ismeretlen egész Háromszéken. Ha hiszi az olvasó, ha nem, Rózsa Sándor még Erősdre is eljutott! Sok évvel ezelőtt félelmetes rablóbanda tanyázott itt, a Vecerkő környékén és a Veceri-barlangban – tartotta az egykori erősdi szájhagyomány. Ők aztán elmenekültek innen, de kincseiket biztos, hogy valahol elásták, elrejtették, lehet, hogy éppen a barlangban. – Az volt a Rózsa Sándor barlangja. Ő itt lakott, ezen a vidéken. A szegény embereket nem bántotta. Erősdöt azért szerette, mert itt nem volt gazdag földesúr, sem báró, sem gróf – jegyeztem le az erősdi néhai Bernád Györgyné Joó Ilona (1895–1977) „régiektől hallott” visszaemlékezését igazi nagy örömmel. Az erősdi résbarlangot 1986-ban mikós diákok – Tóth Lehel, Ilyés Szilárd, Szép Szabolcs – felmérték-feltérképezték. Magasabb, csendes járatai denevérek, baglyok tanyájául szolgálnak. Orbán Balázs is megemlékezett róla, és 1868-ban azt írta, „a veceri Betyárkirály elrejtett kincseit sok ideig keresték itt a környékbeliek”.

Régésztábor

A Betyárkirály nevet csakis Rózsa Sándor (1813–1878) viselhette. Sok embert küldött a túlsó partra, rabolt, mégis egyfajta hősként emlékeztek rá mindenhol. Erdélyben is ismert volt, erdélyi börtönben halt meg Szamosújváron, sírkövét, amely hamvainak helyét jelöli, a börtön melletti rabtemetőben 2012-ben felújíttatták. Ki ne tudná, hogy mily messzi esik Szeged vidéktől – Szőregtől, ahol ő született – Erősd. Jó néhány ismerősömmel együtt mégis büszkén emlegetjük, hogy itt nálunk, ebben a székföldi kis református faluban található a Betyárkirály legtávolabbi, székelyföldi monda őrizte emlékhelye. Alakját nem felejtette el a háromszéki ember, örömünkre szolgál, hogy a Fokos zenekar fiataljai megszólaltatják Rózsa Sándor nótáit. Erősdön már nem működik magyar óvoda, iskola. A gyerekek vagy Árapatak községközpont iskolájában tanulnak, vagy a közeli városban, ha eljuthatnak oda. A maroknyi helyi magyar iskoláskorúnak azonban jó volna megtanulnia a nagy betyár egy-két nótáját. Helyi lelkipásztoruk, akitől íni-olvasni is tanulnak a kicsinyek, bizonyára „belefokozna” ebbe a nem nehéz feladatba.

Árapatak

Az odaveszett ragadványnév

Népi ragadványnevén Kotyófalvának nevezték Árapatakot, amit elég nehéz volt kikutatni, nagyon ki kezdtek menni divatból a falucsúfolók. A maiak azt sejtik, hogy a napos délnyugati kitettségű dombos helyen termő szilva (a kotty) volt benne a ludas, ám azóta majdnem feledésbe merült. Nem nehéz megfejteni magyar helységnevét sem: ahol árad a patak, ott van Ára(d)patak. Ebből könnyen lehet következtetni a szomszédos Előpatak nevére is, mert „ahol van a patak eleje, ott alakult ki Előpatak!”

Árapatak közel 175 éve történelmi emlékhely. A falu nevéhez több történelmi esemény kapcsolódik. Itt írták alá 1849. január 3-án a nevezetes, de kevés ideig tartó ún. árapataki békeszerződést, melyet – mert volt nyelvismerete – Gedeon tábornoknak, illetve Heydte századosnak az a Béldi Gergely közvetítette, aki – annak ellenére, hogy kevéssel a békekötés előtt Heydte feldúlta és felégette árapataki kastélyát – az ügy fontossága miatt vállalta az ellenséggel való egyezkedést. Az osztrákok a béke ideje alatt is fegyverkeztek, s amikor a háromszéki hadvezetésnek ez tudtára jutott, a kegyetlen, kemény tél ellenére is felmondták a békét. Ekkor azonban Bem tábornok már elkezdte újraszervezni Erdélyben a magyar honvédséget. Sajnálatos, hogy az egykori Béldi-birtok régi épületeiből mára csak egy lakóházzá alakított melléképület maradt fenn. A neves család kőemlékei ott porladoznak az egykori Béldi-birtok fölötti teraszorom romos családi sírhelyén.

Tele van históriás történelmi érdekességekkel a település, mivel székföldi falu volt, senki nem bátorkodott megírni kimerítő történetét. Az árapataki magyar templom művészettörténeti értékét egy reneszánsz ornamentikával díszített dombormű emeli: említett Geréb Benedek 1602-ből származó sírköve, melyen a család címere és a hozzá kapcsolódó latin nyelvű szöveg látható. A templom 1894-es javítása alkalmával találták meg a szentély padlózata alatt és beépítették a szószék mögötti falba, ahol jelenleg is megtekinthető. A sírkő hosszú időn át mentette a templomot, amelynek műemlék jelleget kölcsönzött.

Kovács László polgármester

Árapatak neve ott van a pápai tizedjegyzékben. Temploma többször is elpusztult, a gótikus elemeket mutató egyhajós templom szentélyének északkeleti falán azonban a mészrétegek alól apostolt ábrázoló falfestmény tekint elő. A freskótöredékek és a régi sekrestye ajtókeretét kirajzoló repedés is bizonyítja, hogy az épület szentélyi része a katolikus korból való. A diadalív faragott elemei szerint bolthajtásos volt, de a török, tatár pusztítása nyomán a mennyezetet lerombolták. A gótikus templom nagyobb átépítése 1659-ben zajlott, ekkor kapta a lapos mennyezetet, s lett megnagyobbítva a református közösség igényei szerint. 1683-ban tűzvész pusztította. 25 méter magas tornyát 1894-ben építették a hajó nyugati homlokzata elébe. Az épület 2008-ban átfogó felújítás tárgya volt.  

Élő, élni akaró település Árapatak. Épül az ivóvíz és szennyvízvezetéke, amellyel  látogatásunk idején elérték a községközpontot. A tervek szerint erre a hálózatra csak később, más terv alapján fogják rácsatlakoztatni Előpatakot és Erősdöt. Kovács László polgármester elmondta, hogy a Saligny programhoz letett öt pályázatból négy szerződést aláírtak. Uniós pénzalapokból végzik az árapataki kultúrotthon felújítását. Dúló Szilárd, a központi iskola igazgató tanára elmondta, hogy az új tanévben jelentősen megnőtt a tanulólétszám, osztálytermek hiányában a felsőbb osztályos tanulók délután járnak órákra, az erősdi gyerekek egy része Árapatakra, más része pedig a szomszédos Botfaluba ingázik. Sajnos megfelelő kivitelező cég hiányában leállott a hetei kétcsoportos óvoda építése. Beszerezték a téli fűtéshez szükséges tűzifát, de javításra szorul a központi iskola hőközpontja. Jelentős segélyeket kapnak a tanulók: 970-en szociális segélyt, 1200 tanuló élelmiszerkártyát.

Duló Szilárd igazgató

Újra divatos Előpatak ásványvize

Munkanapom legnagyobb híre volt, hogy hosszú évek óta és sok nehézség után újra zöld egyliteres palackba került az előpataki ásványvíz! Silviu Manole tulajdonos, igazgató személyesen mutatta be a vadonatúj korszerű töltővonalat. Öröm, hogy beindult a termelés, de még folyamatban van a munkaerő alkalmazása. Ezzel még nincs vége a befektetésnek, még ásványvíz kellene, s rá kell csatlakozniuk egy közelben levő mélységi ásványvíz-fúrtkútra. Gazdag borvízre vonatkozó adathalmaz van könyvemben és polcomon, de most csak az örömhír közlésére vállalkozhatunk. Megújult a víz címkéje is, rajta az 1772. évszám látható, ugyanis a fürdő területe a hidvégi gróf Nemes család birtoka volt a XVIII. században. Itt legeltette juhait a grófi udvar pásztora, aki egy alkalommal meghívta borvizet inni a grófot, és abból a forrásból szolgálta ki, amelyet ő különösnek tartott. A víz a grófnak nagyon ízlett, és hajlandóságot mutatott ott egy hétvégi házat építtetni. Így lett ott villája Nemes Jánosnak, Háromszék vármegye akkori főkirálybírájának.

Új cégér

Az előpataki víz később dugaszolásra is került, 1907-ben a Pazár István tervei alapján a budapesti Zsigmondy Béla által fúrt, 42 m mély Erzsébet-kútból kezdték el tölteni, amelyből jelenleg is palackoznak. Annyit még elmondunk olvasóinknak, hogy a kút nem Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné nevét viseli, hanem hatolykai Potsa Erzsébet asszonyét, aki kilyéni dr. Székely György fürdőigazgató, jogász, országgyűlési képviselő, balneológus, az előpataki fürdőbirtokosság alelnökének felesége volt, s lánya Potsa Józsefnek, Háromszék vármegye főispánjának. Ez Háromszék s Székelyföld egyetlen savanyúvize, amely természetes szén-dioxid-tartalmával kerül az üvegbe, utólag nem dúsítják. A kimondott gyógyvíz kalcium-magnéziumos, alkálikus, vasas ásványvíz, ahhoz azonban, hogy az emésztési zavarokban szenvedő ivókúrások számára kifejthesse elvárt jó gyógyhatását, ajánlott orvosi véleményt kérni, ugyanis nem mindegy, hogy jéghidegen, avagy langyosan isszuk meg. Uniós pénzből tatarozzák az előpataki kultúrházat, folytatják a tereprendezéssel, nyomós okok és pénzzárlat miatt stagnál a körorvosi rendelő építése, de nehéz lesz újjáépíteni a tűz által lerombolt borvizes kezelőközpontot, várjuk, hogy ki ad erre pénzt és mikor –  tájékoztatott a polgármester.